Olvadnak a forintkamatok

Egyre határozottabban érződik az elmúlt hónapok jegybanki kamatcsökkentéseinek hatása a hitelintézetek által kínált kondíciókon. Látványosabb csökkenés persze most is a forintbetéti oldalon mutatkozik, ám figyelemre méltó, hogy mind a vállalati, mind a lakossági területen láthatóan mérséklődésnek indultak a hitelkamatok. A háztartásoknál például az októberig tartó fél év alatt több mint 270 bázisponttal – 7,30 százalékra – csökkent a szerződésekben szereplő átlagos lekötött forintbetéti kamatláb, ám a lakáshiteleknél is 47, a fogyasztási hiteleknél pedig 233 bázispontos mérséklődést regisztrált a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A jegybanki irányadó rátához mérten pedig változatlanul gavalléros lakossági betéti kamatokat kínálnak a hitelintézetek: a 6,50 százalékos irányadó ráta mellett a K&H-nál és a CIB-nél például 9, az UniCreditnél 8 százalék a legjobb, klasszikus lekötött betéti kamat, de KamatMOST konstrukciójában bizonyos feltételek mellett közel 8 százalékos kamatot kínál – 4 hónapos futamidőnél – az OTP Bank is.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a jobb ajánlatok többsége már új megtakarítások elhelyezésére vonatkozik, bár kivételek itt is akadnak. Az első számú hazai szereplő például a már említett, a kamatot előre fizető, 4 hónapos konstrukcióját meglévő – és legalább 1 millió forintot elérő – pénzre is kínálja némileg alacsonyabb, 5,88 százalékos kamat mellett. Az FHB Jelzálogbank Nyrt. pedig – mutatott rá Kappéter Béla kommunikációs igazgató – kínálatban tartja a több betéti konstrukcióból álló termékcsaládját, amely a hűséges, illetve aktív ügyfeleket is magasabb kamattal ismeri el.

A forinthitelek gyors térnyerése viszont eddig az ismétlődő MNB-vágások nyomán sem következett be. Októberben az újonnan folyósított lakossági kölcsönöknek mindössze 38 százalékát jegyezték a hazai devizában, igaz, a személyi hiteleknél megközelítette a 90 százalékot a forintban denominált tételek aránya. Ezen a helyzeten némileg módosíthat, hogy a közelmúltban több hitelintézet is megjelent saját fejlesztésű, forintalapú jelzáloghitelekkel: legutóbb éppen az MKB, amely a 12 havi bankközi rátához (Bubor) köti kölcsönének kamatát.

A jövőt illetően biztató, hogy az MNB legfrissebb, októberi felmérésében már enyhén növekvő hitelezési hajlandóságot jeleztek előre a bankok a következő fél évre, és – néhány területtől eltekintve – nem szigorítanak a hitelezési standardokban sem.

A kamatcsökkentési ciklus viszont – egyelőre – a végéhez közelít. „Csak a forinttól függ, meddig vághat a jegybank, de a jelenlegi árfolyamszintben még benne van egy 50 bázispontos csökkentés” – véli Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő szakembere. Szerinte a 273 forintos euró mellett is jelentősen alatta marad az infláció a jegybanki célnak, így folytatódhat a ciklus decemberben is. Úgy látja: ennél lejjebb már nem nagyon mehet a kamatszint anélkül, hogy beállna valamilyen jelentősebb gazdaságpolitikai fordulat. Vagyis 6 százalék körül lehet a ciklus alja. Ezt erősíti, hogy a külföldiek még nem árazták be a választásokat követő kockázatot. A jegybanki óvatosság indokolt Dubaj miatt is: az elemző szerint látszik, hogy megroppant a kockázati étvágy a közel-keleti bedőlést követően, ez főként Kelet-Közép-Európát érinti.

A változatlan tendenciáknak köszönhetően tovább zárult a háztartások hitelei és betétei közötti olló: előbbiek állománya 7834,3 milliárd forintot ért el október végén, ez már csaknem egészen 390 milliárddal haladta meg a betétekét.

A változatlan tendenciáknak köszönhetően tovább zárult a háztartások hitelei és betétei közötti olló: előbbiek állománya 7834,3 milliárd forintot ért el október végén, ez már csaknem egészen 390 milliárddal haladta meg a betétekét.

-->