Pénztárszövetség: A tulajdonhoz való jogot sérti a kormány

Juhász Istvánné főtitkár szerint a vitatott törvény a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. Indoklása szerint a magán-nyugdíjpénztár tagja – akár jogszabályi kötelezés, akár saját döntése alapján lépett be a pénztárak valamelyikébe – tulajdonosa az egyéni számláján felhalmozódó összegnek, de tagsági jogviszonya alapján egyidejűleg tulajdonosa a magán-nyugdíjpénztárnak, mint intézménynek is. A szabályozásnak a törvény által alkalmazott módja, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átterelése a pénztárakból a felosztó-kirovó elven működő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe több szempontból is felvet alkotmányossági aggályokat – közölte a Stabilitás Pénztárszövetség.

A szövetség az Alkotmánybírósághoz eljuttatott beadványában rámutatott: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, s így a nyugdíjak egészét csökkenti.

Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, s ez nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében. Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti az Alkotmány tulajdon védelmével összefüggő rendelkezését – mutat rá a Pénztárszövetség.

A pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogának korlátozására álláspontunk szerint - mint azt korábban, a szerződéses viszonyokba való beavatkozással összefüggésben kifejtettük – más alkotmányos alapjog, illetve érték védelme nélkül, pusztán a kormányzat költségvetési mozgásterének növelése érdekében került sor – vélekedett a Stabilitás Pénztárszövetség. Ugyanakkor a jogalkotó nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének sem, azaz nem gondoskodik a tulajdon sérelmének ellentételezéséről – fejtették ki a szakértők.

Alkotmányosan védett intézményrendszerbe avatkoznak be – alkotmányos indok nélkül

Ezzel párhuzamosan a magán-nyugdíjpénztári tagdíj 0 százalékban történő meghatározásával, nyugdíjjárulékká történő átalakításával az állam szerzett jogot, illetve várományokat korlátoz. Megakadályozza az állam által egyébként kötelezően előírt tagdíj fizetését, a levont összegeket átirányítja a nyugdíjalapba – mutatnak rá a szakértők. A magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés elmaradása a tőkefedezeti elvre épülő pénztárakban szükségszerűen csökkenti a felhalmozási időszakban felhalmozható tőkét és a felhalmozódó hozamok összegét, s ezen keresztül a jövőbeni nyugdíjakra vonatkozó várományokat. A törvény ezzel a kötelező nyugdíjrendszer alkotmányosan védett intézményrendszerébe, szerződéses viszonyaiba avatkozik be alkotmányos indokok nélkül. A szövetség álláspontja szerint ugyanis az nem tekinthető alkotmányos indoknak, hogy a törvény intézkedései nyomán felszabaduló költségvetési forrásokat – nem kell a vegyes rendszer működése miatt a nyugdíjalapot kiegészíteni - a kormány máshol akarja felhasználni, abból többek között adócsökkentést akar finanszírozni – vélekedett a Stabilitás.

A visszamenőleges intézkedés alkotmányellenes

A köztársasági elnök által aláírt törvény ezen felül visszamenőleges hatályú rendelkezést is tartalmaz, mivel úgy rendelkezik, hogy a 2010. november 1. és 2011. december 31. közötti időszakban esedékes

befizetésekre vonatkozóan érvényesül a tagdíj 0 és a nyugdíjjárulék 9,5 százalékos mértéke. Ez azt jelenti, hogy a 2010 októberében levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjat novemberben már nyugdíjjárulékként kell bevallani és átutalni az APEH számára. Ez azt eredményezi, hogy a levont összeg rendeltetése a levonás és a bevallás, megfizetés közötti időszakban a törvény rendelkezése következtében megváltozik. Ez egyértelműen visszamenőleges hatályú szabályozás, minthogy a hatályba lépés előtti időszakban levont magán-nyugdíjpénztári tagdíjakra kell alkalmazni – mutat rá közleményében a Stabilitás Pénztárszövetség.

A szövetség tanácsa

A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja a pénztártagoknak, hogy amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a törvényről és a kormány nem tisztázza azokat a részletszabályokat, ami alapján mindenki egyénileg ki tudja számolni, hogy melyik rendszerrel jár jobban, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magánpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lesz lehetséges. A tagok pénze a pénztárakban mindenkor az állami rendszerrel megegyező biztonságban van: a pénztáraknak mindenképpen ki kell fizetniük a tagjaik számláin felhalmozódott tagdíjak inflációval növelt összegét, amit a Pénztárak Garancia Alapja is biztosít. Magyarán a tagokat semmiféle kár nem érheti, befizetéseik hosszú távú értékállósága garantálva van a magánpénztári rendszerben

A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól a Stabilitás Pénztárszövetség. A magán-nyugdíjpénztárak száz százalékát képviselő szervezet álláspontja szerint a köztársasági elnök által tegnap aláírt törvények egyaránt sértik a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.Stabilitás Pénztárszövetség - Világgazdaság Online-->