Pluszban a nyugdíjalapok

Több mint 20 százalékos hozamot értek el átlagosan tavaly a magán-nyugdíjpénztári portfóliók – ez derül ki az ING Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár becsléseiből. Vagyis a kasszáknak nagyrészt sikerült ledolgozniuk a 2008-as veszteségeket, amikor is a nyugdíjalapok a pénzügyi felügyelet becslése szerint mintegy 20 százalékos mínuszba kerültek. Tavaly, ahogy az várható volt, a részvénypiacok szárnyalásának köszönhetően a legkockázatosabb, növekedési alapok érték el a legmagasabb hozamokat, az ING becslése szerint ezek átlagosan csaknem 22,5 százalékot szedtek magukra, de az állampapír-piaci rali miatt a kiegyensúlyozott alapok is több mint 16, a klasszikusak pedig csaknem 12 százalékos hozamot produkáltak.

Tavaly már egyetlen olyan pénztári portfólió sem volt, amelyik veszteséges lett volna, sőt az 57 magán-nyugdíjpénztári alap között mindössze hét olyan akadt, amely százalékosan csupán egy számjegyű hozamot ért el. Az egyes alapok teljesítményei között mindazonáltal nagy a szórás. A legnagyobb nyereséget a

Quaestor növekedési alapja érte el, több mint 34 százalékot szedett magára, emellett 30 százalékosnál nagyobb hozamot ért még el az OTP Magánnyugdíjpénztár és az ING növekedési alapja is. A leggyengébben az Axa csoporthoz tartozó Premium Magánnyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója muzsikált, csupán 5,19 százalékos nettó hozamot ért el.

A háromféle – klasszikus, kiegyensúlyozott és növekedési – alapot összesítve a pénztárak közül az OTP Magánnyugdíjpénztár nyújtotta a legjobb összteljesítményt: az ING becslései szerint 31,16 százalékos átlaghozamot ért el tagjai számára. Volt azonban honnan javítania, 2008-ban ugyanis az OTP növekedési alapja igen rossz eredményt ért el, csaknem 33 százalékos mínuszban zárta az évet. Ezt pedig a tavalyi szárnyalás során sem tudta teljes mértékben ledolgozni: az alap 2009 végén kétéves időtávon vizsgálva még mindig több mint 11,5 százalékos mínuszban állt. A pénztár klasszikus és kiegyensúlyozott alapjai viszont ledolgozták a 2008-as veszteséget.

A magán-nyugdíjpénztári rendszer tervezett átalakítása kapcsán felvetődött, hogy a kasszák biztosítókká alakítása a kisebb pénztárak megszűnéséhez vezethet, holott ezek az intézmények gyakran magasabb hozamokat érnek el, mint pénzügyi intézményi háttérrel rendelkező, lényegesen nagyobb versenytársaik. Ezt az állítást a tavalyi hozamok is igazolták, bőven a szektorátlag fölött teljesített például a Honvéd, a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztára és a Dimenzió, amelynek klasszikus és növekedési alapja tavaly kategóriájában az első helyezést érte el. Sőt, ami a kétéves hozamokat illeti, itt is a kisebb pénztárak viszik a prímet a kiegyensúlyozott és a növekedési alapok terén, vagyis ezek a kasszák dolgozták le a legsikeresebben a 2008-as veszteségeket.

A legrosszabb összteljesítményt egyébként tavaly az Axa Nyugdíjpénztár érte el, három portfóliója a becslések szerint átlagosan 7,39 százalékos hozamot produkált. Ennek ellenére a kétéves teljesítményeket vizsgálva a kassza klasszikus alapja kifejezetten jól áll, nagyjából 16,4 százalékos nyereséget hozott a tagoknak, a pénztár növekedési és kiegyensúlyozott alapjai azonban ugyanezen az időtávon nézve még mindig mínuszban állnak.

A pénztáraknak 2009 elején kellett kötelezően bevezetni a választható portfóliós rendszert (vpr), de akadtak olyan kaszszák, amelyek ezt már korábban megtették. A kétéves hozamokat nézve pedig kiderül: az ilyen intézmények idősebb, klasszikus portfólióban lévő pénztártagjai lényegesen jobban jártak. A már 2008-ban is háromféle alapot kezelő pénztárak klasszikus alapjai között ugyanis egyetlen olyan sincs már, amelyik ne dolgozta volna le a tavalyelőtti „fekete év” mínuszait. HB