BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Pórul járhat, aki időnyerésre játszik nyugdíjügyben

Minimális összegre lesz jogosult az a magánnyugdíjpénztári tag, aki idén január 31-éig kezdeményezi tagságának fenntartását. Még akkor is, ha a szolgáltató létszámhiány miatt megszűnik, s visszakerül az állami rendszerbe – derül ki a jogszabályból. Az Országos Nyugdíjfolyósító Intézettől és a Stabilitás Pénztárszövetségtől azt is megtudtuk, hogy az adatfeldolgozás miatt legelőbb március elején derül ki hány tag maradt a magánkasszáknál.

A várt juttatásnál vélhetően jóval kevesebb, úgynevezett időskori járulékot kap az a magánnyugdíjpénztári tag, aki január 31-éig kezdeményezi tagságának fenntartását, még akkor is, ha kasszája létszámhiány miatt megszűnik, de a nyilatkozó nem szeretne a fennmaradó pénztáraknál maradni, s átkerül az állami rendszerbe.

A nyugdíjtörvény rendelkezése szerint kétezer tagra van szüksége egy kasszának, hogy tovább tudjon működni. Azok, akik egyébként egy kis taglétszámú pénztárnál maradnának, de a szolgáltató megszűnik a kis létszám miatt, február végéig nyilatkozhatnak arról, hogy melyik fennmaradó pénztárba szeretnének lépni. Aki ezt a nyilatkozatot nem teszi meg, hiába nyert időt a döntésre, ha nem választ pénztárat, igencsak rosszul járhat. Durván 300-500 ezer pénztártagot érinthet az egyhónapnyi haladék.

A törvény szerint ugyanis már kezdeményezte magánnyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának fenntartását, így 2011. december 1-jétől kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető figyelembe. Egyedül egy úgynevezett időskorú járadékot kaphat, amelyet nem az állam, hanem az önkormányzat utal. Ennek összege a mindenkori minimálnyugdíjhoz kötött, amely 2011-ben 28 500 forint. A járadék életkori csoporttól függően 22 800 és 37 050 forint között alakul havonta.

Az, hogy végül hányan maradnak a tőkésített rendszerben és így hány kassza működik tovább, azonban legkorábban március elején derül ki – tudtuk meg az Országos Nyugdíjfolyósító Főigazgatóságtól (ONYF). Az értesülést az összes magánnyugdíjpénztat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség is megerősítette. Mint ismeretes, a nyilatkozattételi határidő január 31-én jár le. Az ONYF csak ezt követően kezdi az adatok feldolgozását, ami a becslésük szerint március elejéig tart. Azok, akik nem tett nyilatkozatot, magánpénztári tagságuk március elsejével szűnik meg. Az ONYF ezután értesíti a magánpénztárakat arról, hány tagjuk maradt.

A Stabilitásnál megtudtuk, hogy ha egy szolgáltató felszámolást kezdeményez, akkor tagjait 30 napos határidővel fel kell szólítania, hogy válasszanak másik pénztárat.

Ha ezt nem teszik meg, automatikusan az tb-rendszerbe kerülnek. Ez esetben lesznek jogosultak a fent részletezett időskori járadékra a rendes nyugdíj helyett.

MABISZ: fiatalon kell elkezdeni a nyugdíjról gondoskodni

Magyarországon az átlagéletkor emelkedik, miközben azonban egyre kevesebb gyermek születik, így egyre több időskorút kell eltartania egyre kevesebb aktív dolgozónak. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fontosnak tartja, hogy a most aktív munkavállalók személyre szabott öngondoskodási programmal rendelkezzenek, amelynek egyik fontos pillérét épp az élet- és nyugdíjbiztosítások alkotják.

Számos európai országot - beleértve Magyarországot is - olyan kedvezőtlen demográfiai folyamatok sújtják, amelyek következtében a lakosság átlagéletkora növekszik, létszáma pedig folymatosan csökken. Az évszázad közepéig, azaz 2050-re akár egymillió fővel is csökkenhet Magyarország teljes lakossága - áll a KSH előrejelzésében. Eközben folyamatosan csökken az aktív korú lakosok aránya a nyugdíjasokéhoz képest, így fogy a nyugdíjjárulékot fizetők száma, növekszik viszont a nyugellátásban részesülők tömege.

Számos európai országot - beleértve Magyarországot is - olyan kedvezőtlen demográfiai folyamatok sújtják, amelyek következtében a lakosság átlagéletkora növekszik, létszáma pedig folymatosan csökken. Az évszázad közepéig, azaz 2050-re akár egymillió fővel is csökkenhet Magyarország teljes lakossága - áll a KSH előrejelzésében. Eközben folyamatosan csökken az aktív korú lakosok aránya a nyugdíjasokéhoz képest, így fogy a nyugdíjjárulékot fizetők száma, növekszik viszont a nyugellátásban részesülők tömege. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.