A helyzet a többi uniós országban sem megnyugtató: Európa lakosságának évente akkora összeget kellene megtakarítania, amekkora összeg a közelmúlt gazdasági válságának becsült költségeit is meghaladja.
Az európai polgároknak évente 1900 milliárd euró többlet-megtakarításra lenne szükségük ahhoz, hogy nyugdíjas éveikben is elfogadhatónak tartott életszínvonalat tudjanak fenntartani. Ez a szám az Európa Unió 2010. évi GDP-jének 19 százalékát teszi ki, ami megegyezik azzal a gazdasági mentőcsomaggal, amit az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF meghatározott 2010 májusában a pénzügyi válság kezelésére. Az Aviva tanulmányában – amelyet a Deloitte-tal együttműködésben készített – elsőként számszerűsítette, hogy a 2011 és 2051 között nyugdíjba vonuló lakosságnak milyen mértékű további éves megtakarításra lenne szüksége ahhoz, hogy a nyugdíjas éveiket megelőző jövedelmük átlagosan 70 százalékához juthassanak hozzá, és ezzel ne csökkenjen jelentősen aktív éveikben kialakított életszínvonaluk.
„Magyarországon a lakosság átlagos éves megtakarítását egyénenként 532 ezer forinttal kellene megnövelni ahhoz, hogy a nyugdíj ollót teljes mértékben be lehessen zárni. Vagyis az aktívkorúaknak átlagosan havonta 45 ezer forintot, napi szinten 1400 forintot kellene félretenniük a nyugdíjas éveire” – mondta hozzá Bartók János, az Aviva Életbiztosító elnök-vezérigazgatója.
A lakosság a legtöbb európai országban aggódik amiatt, hogy nem lesz elegendő jövedelme, mikor visszavonul; a többség úgy véli, hogy legalább munkajövedelmének 50 százalékára szüksége lesz a minimális létfenntartáshoz, de elégedettebb lenne, ha 75 százalékát megkaphatná. A megkérdezettek úgy látják, hogy nyugdíjas kori jövedelmük zöme az államtól fog érkezni, ám egyre többen említik, hogy az öngondoskodásnak jelentős szerepe lesz az életszínvonaluk fenntartásában.
Az európai populáció fele fog nyugdíjba vonulni a következő negyven évben, ami összesen mintegy 400 millió embert jelent, éppen ezért azonnali lépésekre van szükség ahhoz, hogy ne következzen be megélhetési katasztrófa a kontinensen. Egyetlen reformlépés önmagában nem lesz elegendő, hiszen például ha a nyugdíjalapok hozama 5 százalék-ról 8 százalék-ra emelkedne, akkor a hiány még mindig 1661 milliárd euró maradna. Ha az állami nyugdíj mértékét növelnék 10 százalék-kal, az 1589 milliárd euróra mérsékelné csupán a további nyugdíjszükségletet. A nyugdíjkorhatár 10 évvel történő megemelése még mindig 841 milliárd eurós szakadékot hagyna maga mögött. Ha pedig a lakosság úgy döntene, hogy megelégszik a nyugdíjaskor előtti jövedelmének felével, még akkor is 669 milliárd euró fog hiányozni évente a nyugdíjasok megfelelő megélhetéséhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.