Tovább csökkenhetnek a kamatok
Relatív értelemben véve azonban a mostani betétkamatok még mindig magasnak számítanak. A hazai hitelintézetek ugyanis az elmúlt évtizedben az aktuális jegybanki alapkamatnál jellemzően mindig alacsonyabb kamatot fizettek a lakossági bankbetétekre. Két olyan időszak volt mindössze, amikor a lekötött betétek kamata meghaladta az alapkamatot: az egyik 2008 ősze és 2010 tavasza között, a pénzügyi válság időszakára esett, a másik pedig a jelenlegi kamatcsökkentési periódusra, tavaly szeptember óta ugyanis a bankbetétek kamata ismét meghaladja az alapkamatot. Hiába csökkenti tehát a monetáris tanács az irányadó rátát, úgy tűnik, a forrásokért való küzdelemben a bankok nem tudják ugyanolyan ütemben mérsékelni a saját rátáikat. Egyes bankoknál a jelenlegi akciós betéti ajánlatokban is az alapkamatnál lényegesen magasabb ráták szerepelnek.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bankbetétválasztó programja szerint is több hitelintézetnél lehet akár 8 százalékos, sőt bizonyos feltételek teljesítése esetén akár még ennél is magasabb kamatot fizető lekötést találni.
A hitelintézetek azonban várhatóan csökkentik majd a betétkamatokat, ezt az alapkamat csökkentésén túl az is elősegítheti, hogy az egyre komolyabb versenytársukká váló Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is intenzív kamatcsökkentésbe kezdett. Az egyik legfrissebb ajánlattétel szerint a jövő héttől a legkedveltebb lakossági állampapír, az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy (KKJ) kamata 25 bázisponttal 6,25 százalékosra mérséklődik.
A Féléves Kincstárjegy (FKJ) kamata is csökken, szintén 25 bázisponttal 6 százalékosra. Az ÁKK is egyébként nagyjából a jegybanki lazítással egy időben kezdett hozzá a lakossági állampapírkamatok csökkentésének, tavaly augusztus óta a KKJ kamatából 1,75, az FKJ-éból pedig 1 százalékpontot vágott.
A többi lakossági állampapír esetében is egyre kevésbé gáláns az állam, a Prémium Magyar Államkötvényekre meghirdetett kamatprémium is folyamatosan csökken. Egy évvel ezelőtt még az infláció fölött 5 százalékpontnyi kamatot ígért az aktuális sorozat, amit gyorsan el is kapkodtak. Az ÁKK később ennél szerényebb, 4 százalékpontos prémiumot fizető sorozatokat indított el, az elmúlt hetekben azonban ezek értékesítését is lezárta, és helyettük 2,5-3 százalékpontnyi kamatprémiumot fizető sorozatokat indított el.
A megtakarítások mellett a hitelek kamatára is hatással volt az alapkamat csökkentése, bár ez valamivel később mutatkozott csak meg a kondíciókban. A lakossági fogyasztási hitelek kamata októberben például még magasabb volt, mint augusztusban, novemberben és decemberben viszont – különösen az egyévesnél rövidebb kamatfixálású hitelek esetében – csökkenni kezdett, de még így is jóval magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt, amikor az alapkamat még 7 százalékos volt.
A folyószámlahitelekre jóformán semmilyen hatással sem volt az alapkamat alakulása, ezek kamata 30 százalék fölött ragadt. A piacon gyakorlatilag egyedülivé vált forint lakáshitelek kamata viszont folyamatosan csökken, ebben viszont az is szerepet játszhat, hogy a támogatott kölcsönöknél a ráták az állampapír-piaci hozamokhoz igazodnak, amelyek szintén lefelé tartottak az elmúlt év utolsó hónapjaiban.
Az eurónál kevés a változás
A forintbetétekkel szemben az eurós lekötések kamata alig változott az elmúlt hónapokban. A jegybank adatai szerint decemberben egy átlagos lekötésre 2,35 százalékos kamatot fizettek a hazai bankok, ez 3 bázisponttal magasabb csak a novemberinél. A hosszabb távú betétekre magasabb kamat jár, az egy- és két év közötti lekötésekre átlagosan 3,42 százalékos kamatot adtak a hitelintézetek, két éven túl azonban már csak 2,6 százalékos volt a kamat.A bankok az MNB adatai szerint tehát decemberben nem szálltak ringbe az eurós megtakarításokért az állammal, amely novemberben indította el a Prémium Euró Magyar Államkötvényt 5,1 százalékos kezdeti kamattal.
Ami a hiteleket illeti, a bankoknál lévő eurós kölcsönök kamata valamelyest csökkent az év végére, a svájci frank alapú jelzáloghiteleké viszont a történelmi csúcs közelében maradt.
A bankok az MNB adatai szerint tehát decemberben nem szálltak ringbe az eurós megtakarításokért az állammal, amely novemberben indította el a Prémium Euró Magyar Államkötvényt 5,1 százalékos kezdeti kamattal.
Ami a hiteleket illeti, a bankoknál lévő eurós kölcsönök kamata valamelyest csökkent az év végére, a svájci frank alapú jelzáloghiteleké viszont a történelmi csúcs közelében maradt. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.