Végső pénztári futam

Ma van az utolsó napjuk a magán-nyugdíjpénztári tagoknak arra, hogy nyilatkozzanak a kasszájuknál való maradásról. Aki így tesz, a hatályos törvények értelmében decembertől nem szerez több szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben, így elveszítheti jogosultságát az állami nyugdíjra, sőt akár a rokkantnyugdíjra is. Egy megyei jogú városnyi tömeget ez sem érdekelt, a több mint hárommillió pénztártag közül a múlt hét végéig nagyjából 68 ezren nyilatkoztak a maradásról. Az állami nyugdíjrendszerből „kiszerződők” száma az utolsó héten ugrott meg, a múlt héten többen nyilatkoztak, mint ahányan az azt megelőző egy hónapban.

Ma is tömeg lehet a nyugdíjbiztosítóknál, különösen a nyitás utáni és a zárás előtti időszakban. Az MSZP a hét végén javasolta is a kormánynak, hogy egy hónappal hosszabbítsa meg a határidőt, a Medián pénteken közzétett közvélemény-kutatása (lásd keretes írásunkat) szerint ugyanis százezrek lehetnek még, akik mégiscsak maradnának a pénztáruknál.

Abban, hogy a tagok az utolsó pillanatra hagyták a döntést, szerepet játszhatott az is, hogy sokan valószínűleg az Alkotmánybíróság döntésére vártak, hátha eltörli a kasszáknál maradókat sújtó egyes szabályokat, például azt, hogy hiába fizet a munkáltató utánuk is 24 százalékos nyugdíj-hozzájárulást, szolgálati időt nem szerezhetnek. Erre azonban a mai napig biztosan nem kerül sor, egyes ellenzéki pártok viszont biztosra ígérik, hogy ha kormányra kerülnek, visszaadják a pénztártagok szolgálati idejét. Az Index internetes portál pénteken arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami nyugdíjra szóló jogosultságot nem szerző magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíjasként egészségügyi ellátásra sem lesznek jogosultak. Nagy Anna kormányszóvivő azonban közölte, ha kell, törvénymódosítás útján is, de biztosítják az ingyenes egészségügyi ellátást a magánkasszákban maradó majdani nyugdíjasok számára.
Hézagok még így is vannak a szabályozásban. Nem világos például, mi lesz azokkal a tagokkal, akik most nyilatkoznak a maradásról, később viszont pénztáruk megszűnése miatt visszakerülnek az állami rendszerbe. Ők ugyanis több szolgálati időt már nem szereznek, viszont magánnyugdíj-megtakarításuk sem marad, így sem állami, sem magánnyugdíjra nem lesznek jogosultak, hiába fizetik a munkavállalói és munkáltatói járulékterheket.

Egy magánnyugdíjpénztár fennmaradásához minimálisan 2000 tagra van szükség, az eddigi nyilatkozók száma alapján pedig valószínűtlen, hogy a jelenlegi 18 kassza megmarad. Ha azonos arányban nyilatkoztak az egyes pénztárak tagjai, akkor eddig a hat legnagyobb kasszának lehet esélye a fennmaradásra (OTP, Aegon, ING, Allianz, Axa és Évgyűrűk), a kisebbekben maradóknak valószínűleg át kell lépniük egy nagyobba, vagy visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságon egyébként a maradók arról is nyilatkoztak, hogy melyik pénztárnak a tagjai, a nyugdíjbiztosító azonban ez alapján még nem összesítette az adatokat, csak hetek múlva derülhet ki, mely kasszák maradtak „életképesek”.

A nagy pénzügyi intézmények által alapított pénztárak egyébként közölték: ha marad 2000 tagjuk, mindenképpen tovább működnek. A kommunikációját tekintve a többiekhez képest az elmúlt hetekben igen visszafogottá vált OTP Magánnyugdíjpénztárról ugyan híresztelni kezdték, hogy megszűnik, pénteken kiadott közleményében azonban az intézmény cáfolta ezt.

Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, január közepére 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya, sőt nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta.

Eközben a novemberi 45-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a magánrendszerben való maradásra hajlottak, de a tagok 8 százaléka mondta ezt biztosnak, ez a 240 ezer fő is több mint a háromszorosa az eddig így nyilatkozóknak.

Bár az átlépés szabályainak ismertetése előtt, november közepén még a tagok kevesebb mint harmada tartotta valószínűbbnek, hogy visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, január közepére 74 százalékra emelkedett az így gondolkodók aránya, sőt nagyobb részük a nyilatkozattételi határidő közeledtével ezt immár biztosnak látta.

Eközben a novemberi 45-ről 15 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik a magánrendszerben való maradásra hajlottak, de a tagok 8 százaléka mondta ezt biztosnak, ez a 240 ezer fő is több mint a háromszorosa az eddig így nyilatkozóknak. -->