Zsugorodnak a pénztárak

Annak ellenére, hogy a csapból is a nyugdíjcélú öngondoskodás fontosságára figyelmeztető felhívások folynak, és a kormány is azt hangoztatta, a nyugdíjrendszer harmadik pillérének nevezett önkéntes nyugdíjpénztárakat tenné meg második pillérnek, az intézmények még mindig zsugorodnak. A tagok létszáma három éve folyamatosan csökken, az idén már az 1,3 millió főt sem érte el, a tagdíjbevételek is visszaestek, az idei első negyedévben például mindöszsze 16,625 milliárd forint folyt be a kasszákhoz, ez nyolcéves negatív rekord.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete napokban publikált kockázati jelentése szerint ez főként annak tudható be, hogy a válság hatására csökkent a lakosság jövedelme, és a 2008-as rendkívül kedvezőtlen hozamteljesítmény is negatívan hatott a keresletre, a 2010-ben bevezetett, szigorító jellegű adóváltozások pedig tovább rontották a helyzetet.

A magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos változások is sokakat elbizonytalanítottak, a kockázati jelentés szerint megnőtt azok száma, akik érdeklődni kezdtek a megtakarítások felvétele iránt, úgy tűnik viszont, a kasszáknak sikerült a kilépést fontolgató tagokat meggyőzni arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban biztonságban van a pénzük, így a kifizetési igények érdemben nem növekedtek. A jogszabályok szerint a pénzhez legkorábban 10 éves várakozás után férhetnek hozzá a tagok, igaz, ha még nem nyugdíjasok, ennyi idő után csak a hozamot vehetik fel adó- és járulékmentesen. Sokakat azonban a magas közteher sem zavar, amint letelik a várakozási idő, kiveszik a pénzüket. Ez egyébként különösen a válság legkritikusabb hónapjaiban volt jellemző, mostanra a PSZÁF adatai szerint mérséklődött a pénztári megtakarítások visszavonásának mértéke, a szolgáltatási kifizetések összege tavaly 20, a felhalmozási időn belüli kifizetéseké pedig 11 százalékkal csökkent. A felügyelet adatai szerint egyébként jelenleg az önkéntes nyugdíjkasszák vagyonának 72 százalékát lehetne már felvenni.

A felügyelet szerint fontos feladat lenne az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási forma presztízsének és közkedveltségének erősítése, és ezzel természetesen az intézmények is egyetértenek. „Hárommillió ember lépett vissza az állami rendszerbe, és közülük legfeljebb 1,3 millió tag önkéntes nyugdíjpénztárban. A többieket meg kellene győzni arról, hogy takarékoskodjanak, öngondoskodás nélkül ugyanis nehéz lesz majd időskorukban megtartani a megszokott életszínvonalukat” – mondja Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezetője.

Konkrét kormányzati intézkedések azonban eddig nem igazán történtek, bár a Nemzetgazdasági Minisztérium kért már javaslatokat a piaci szereplőktől az öngondoskodás népszerűsítésére, és a lapunknak nyilatkozó OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár és az MKB Nyugdíjpénztár például el is küldte javaslatait a tárcához. Így egyelőre maguk az intézmények próbálják rávenni a lakosságot a csatlakozásra. „Meg kell győzni az embereket arról, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár versenyképes, sőt, sok esetben még kedvezőbb feltételű a többi megtakarítási formával szemben” – mondja Lehoczky. Az MKB-nál ez sikerül is, az idén arányaiban véve több tagot szereztek, mint tavaly. Az OTP-nél lényegesen több az új belépő tavaly november, vagyis a nyugdíjrendszer átalakításának kezdete óta, mint egy évvel korábban volt, a tagok összlétszáma mégis csökken a kilépők még mindig magas száma miatt.