Milliós többletek az állami cégek vezetőinek

Elkezdték közelíteni a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok az első számú vezetőik juttatásait és követelményeit a piaci szintekhez, és beépíteni a prémiumok jelentős részét az alapbérbe – ahogy azt a kormány tavaly szeptember 15-i rendelete előírta. Eszerint a pénzügyi szektorban 5 millió, az energiaszolgáltatóknál és a kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millió, míg a többieknél 3 millió forintra nőhet a vezérigazgatók havi bruttó alapbére.

A prémiumokat viszont az éves bér 20 százalékában korlátozták – szemben a korábbi akár 80 százalékot elérő aránnyal –, azzal, hogy effajta többletjuttatásban veszteséges cégek irányítói nem részesülhetnek.
Ötmillió forintos bruttó bért vihet haza havonta Csiba Péter, az MVM vezérigazgatója, annak ellenére, hogy az általa irányított cég energetikai szolgáltató, azaz egymillióval kevesebb illetné meg. Csakhogy egy december végi kormányrendelet egy kategóriával feljebb tette az MVM-et a MÁV-val, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel és a Szerencsejáték Zrt.-vel együtt. Utóbbiak közül lapzártáig csak a MÁV emelte meg első emberének a bérét, igaz, Dávid Ilona 20 helyett „csak” 10 százalékos prémiumot kap.

Felfelé lóg ki kategóriájából az állami tulajdonba vett két bank, az MKB és a Budapest Bank, melyek a Világgazdaság értesülései szerint még a pénzügyi területen tevékenykedő állami cégek vezetőinél is többel honorálhatják vezetőiket. Arra hivatkozva, hogy nekik bankpiaci szintű jövedelmet kell biztosítani, márpedig úgy tudni, egy külföldi tulajdonú hitelintézet havonta bruttó 7-10 millió forint közötti összeget fizet leánybankja első számú irányítójának, s a prémium aránya is magasabb 20 százaléknál.

Kérdésünkre egyik bank sem mondta meg, mennyit keresnek vezetőik, ezért lapunk újságírója közérdekű adatigénylést nyújtott be. Erre a törvényes válaszadási határidőn belül csak a BB reagált, elismerve, hogy Zolnai György fizetését a korábbi tulajdonos, a General Electric Global Financing Holding Inc. valóban a piaci bérszintekhez igazította, konkrét értéket azonban nem közöltek, mondván, az csak a 2015. éves jelentésből tudható meg. Balog Ádám, az MKB vezére viszont sem határidőre, sem azt követően nem válaszolt. Az MKB-t szanáló Magyar Nemzeti Bank pedig arra hivatkozott, hogy a szanálásról szóló törvény alapján őt titoktartás kötelezi, ez az érvelés azonban jogászok szerint vitatható.

Egy sor állami cég még nem sorolta át vezetőinek bérét, noha a tulajdonosi jogaikat gyakorló minisztereknek október végéig kellett a kormányrendelethez igazítaniuk az érintettek szerződését. November közepéig jelenteniük is kellett, hogy ez hány emberre vonatkozott, és mekkora többletkiadásba veri az állami költségvetést. Ám ezt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Schmuck Erzsébet LMP-s képviselő írásbeli kérdésére február elején még nem tudta megmondani, s a Világgazdaság érdeklődésére a Miniszterelnökség még türelmet kért.