Napi Tipp: Izland, Dubai után Görögország?

 Nem Görögország az egyetlen uniós tagállam, amely nem tartja magát a Maastrichti kritériumban rögzített 3 százalékos deficit plafonhoz, de a görög pénzügyi döntéshozók semmit sem tesznek azért, hogy kordában tartsák a hiányt – érvelnek uniós szakemberek, köztük a Bizottság és az Európai Központi Bank szakértői.

A görög költségvetés helyzete jelentősen romlott az idén, szeptemberben 3,7 százalékról 6 százalékra emelte Athén a GDP arányos hiány prognózist, majd októberben a választásokat követően, 12,7 százalékra kellett növelni az előrejelzést.

Joaquin Almunia szerint a görögországi helyzet az egész térséget nyugtalanítja. Jean-Claude Trichet úgy nyilatkozott, hogy a balkáni állam elveszítette szavahihetőségét, Trichet szerint a görög statisztikai adatok továbbra sem megbízhatóak. Görögországban, az euró 2001-es bevezetése óta egyszer sikerült a hiányt a 3 százalékos küszöb alá szorítani.

Az esetleges görög „államcsőd” rémképe már korábban is felötlött, de akkor Peer Steinbrück korábbi német pénzügyminiszter lehűtötte a kedélyeket, mondván az Unió ebben az esetben közbelépne. Ma viszont úgy látják a befektetők, ennek szinte semmi esélye, és mivel nem történt jelentős kiigazítás a görög fiskális politikában, a múlt hónapban A- besorolásra rontotta Görögország adósság minősítését a Fitch Ratings, míg a Moody’s jelezte, hogy hasonló lépésre szánhatja el magát.

A Deutsche Bank számításai szerint Görögország államadóssága a GDP 135-150 százalékára nőhet jövőre, míg a költségvetést a legoptimistább (görög) forgatókönyv esetén sem lehet 9,1 százalék alá szorítani. Szakértők szerint az uniós tisztviselők nyomást próbálnak gyakorolni Görögországra, hogy a jövő hónapban esedékes költségvetési szavazáskor a képviselők ne szavazzák meg a jövő évi tervezetet, amely a hiány kezelését a gazdaság kifehérítéséből reméli.

Ha elfogadják az athéni képviselők a költségvetés számait, akkor a Bizottság kiegészítő költségvetési kérelmet kérhet a parlamenttől, amelyet nem valószínű, hogy megszavaznak– vélik politikai elemzők. Ez esetben Görögország bent ragadna a túlzott deficit eljárásban, és az eurózóna tagjaként büntetést is kellene fizetnie. Szinte biztos, hogy befagyna az állami finanszírozás a piacon –állítják a Deutsche Banknál, akik számítása szerint 31 milliárd eurót tervez jövőre Görögország kötvény eladásokból bevonni. Elemzők szerint két féle forgatókönyv képzelhető el: vagy a politikailag öngyilkos „lett” típusú kiigazítás, vagy Görögország is a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorul.