Négy jegybankelnök keres csak rosszabbul Matolcsynál, de ez hamar megváltozhat

A Fidesz-frakció az Alkotmánybíróság (AB) iránymutatásainak megfelelően átdolgozza a jegybanktörvény módosítására vonatkozó javaslatot, és azt az AB állásfoglalásának megfelelő formában újra beterjeszti – közölte a Világgazdasággal Bánki Erik, a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakcióvezető-helyettese. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón múlt csütörtökön még csak azt közölte, hogy megvizsgálják, van-e alkotmányos megoldás, és ha igen, akkor még egyszer nekifutnak a jegybanktörvény módosításának. Bánki lapunknak adott válasza arra utal, hogy sikerült megtalálni az arany középutat.

Ám ez valószínűleg nem azt jelenti, hogy az MNB-alapítványok adatainak kiadásával kapcsolatban próbálkoznak ismét, az ugyanis végképp lekerülni látszik a napirendről. Erre utal, hogy miután az AB alaptörvény-ellenesnek minősítette az adatok visszamenőleges hatályú titkosítását, Matolcsy György jegybankelnök ellenzéki képviselők kérdéseire hétfőn kijelentette: az alapítványok a közérdekű adatigénylések során kért összes adatot kiadják.

Az átdolgozás inkább azt jelentheti, hogy míg a törvénymódosító javaslatból az alapítványok ügye teljesen kikerül, addig az MNB-vezetők fizetésének, illetve a jegybanki tisztségviselők – a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjai – tiszteletdíjának az emelése változatlan formában benne marad. Ez utóbbiban ugyanis az AB nem talált kivetnivalót, ám azzal, hogy az alapítványokra vonatkozó normakontrollja miatt Áder János köztársasági elnök nem írta alá a jegybanktörvény módosítását, értelemszerűen ez a rész sem emelkedett törvényerőre. Ez csak úgy valósulhat meg, ha még egyszer beterjesztik az Országgyűléshez a változtatni szándékozott passzusokat – értelmezte a jogi helyzetet a Világgazdaság kérésére Kolláth György alkotmányjogász.
Két okból is indokoltnak tekinthető az MNB-vezetők havi bérének emelése. Egyrészt annak alapján, hogy például Matolcsynál kevesebbet jelenleg az EU további huszonhét jegybankelnöke közül csak négy keres (a máltai, a lengyel, a román és a litván), és még 5 milliós fizetésével is csak a középmezőnybe kerülne. Másrészt azért, mert a kormány ez évtől emelte 5 millióra a pénzügyi szektorban tevékenykedő gazdasági társaságok vezetőinek havi bérplafonját.

Arról nincs kimutatás, hogyan viszonyul az MNB ellenőrzésére hivatott felügyelőbizottság tagjainak díjazása uniós társaikéhoz. Ám még ha kiderülne is, hogy esetleg a magyar jegybankot ellenőrzők is a legrosszabbul honoráltak között vannak, akkor sem elegáns pont akkor megháromszorozni, négyszerezni tiszteletdíjaikat, amikor javában vizsgálják a közvéleményt irritáló jegybanki költekezést, az ingatlan- és műkincsvásárlásokat, valamint az alapítványok 280 milliárd forintos vagyonjuttatását.