Offshore-botrány: meg fogja lepni, hányféle módon mosakodnak

Sajátos módon viszonyulnak az egyes országok a hétvégén kipattant világméretű offshore botrányhoz. A skála a vizsgálatok azonnali elindításától a szerecsenmosdatáson és a sumákoláson át a teljes elhallgatásig terjed. A Mossack Fonseca panamai jogi iroda működése 40 éve alatt negyedmillió offshore vállalkozást alapított illetve tologatott egyik adóparadicsomból a másikba, megrendelőinek optimális kiszolgálására törekedve. A Süddeutsche Zeitunghoz kiszivárogtatott 11,5 millió dokumentum egy éven át történt feldolgozása szerint regnáló király, elnök és miniszterelnökök, hírességek és élsportolók is közvetve vagy közvetlenül kapcsolatba hozhatóak a gigantikus céghálóval, amely a pénzmosást és az adókerülést teszi lehetővé az anonimitást élvező tulajdonosok számára. Az legális ugyan, hogy tehetősek kiélvezzék az offshore nyújtotta előnyöket, de ha közpénzek, fekete jövedelmek vándoroltak egzotikus irányba, hogy ott végleg eltűnjenek, az már bűnügyi kategória.

Ma magyar érintett neve került nyilvánosságra az eddigi legnagyobb offshore-kiszivárogtatásban: a 444.hu és a Direkt36 írta meg, hogy az érintettek közt van Boldvai Lászlónak, az MSZP egykori pénztárnokának felesége. Boldvai 2014 óta nem parlamenti képviselő, most a Nógrád megyei közgyűlésben dolgozik. A hírek nyilvánosságra kerülése után kilépett az MSZP-ből. A dokumentumtömegből kiderült az is, hogy egy korábbi fideszes képviselőnek, Horváth Zsoltnak is vannak eddig eltitkolt offshore-érdekeltségei. A kormánypárt közleményében azt írta: "a napokban kirobbant nemzetközi offshore-botrányban a szocialisták ismét lebuktak, kiderült, hogy külföldön kezeltek pénzeket".

Ausztrália, Ausztria, Svédország és Hollandia azonnali vizsgálatot indított az érintett személyek és a vagyoneltüntetésében részes bankok ellen, s kedden csatlakoztak hozzájuk a franciák is. Az USA és Németország várakozó álláspontra helyezkedett, jelezve: közelről vizsgálják a helyzetet, s lépnek, amint jogsértés gyanúja merül fel. A hírbe hozottak közül Mauricio Macri argentin elnök tévéinterjúban hangoztatta, hogy apja bahamai offshore befektetési cégében vállalt igazgatói szerepe teljesen legális volt, a cég brazíliai beruházások menedzselésére hozták létre, de a projektek meghiúsultak. Az egyik korrupciós botrányból a másikba süllyedő Brazíliában nagykoalíció volt: hét parlamenti párt képviselői is „panamáztak”, ezúttal Dilma Rousseff elnök pártja kimaradt a szórásból. A helyi adóhivatal az eltitkolt jövedelem 150 százalékára rúgó bírsággal fenyegette meg azokat, akik fennakadnak a most indult vizsgálataikon – írja a Reuters. 

Az oroszok semmit sem vizsgálnak. A Kreml hiteltelen, tényeket nélkülöző vádaskodásoknak nevezte a Vlagyimir Putyin környezetét az offshore pénzmozgatásokkal összeboronáló kijelentéseket. David Cameron brit miniszterelnök pedig magánügyként kezeli, hogy elhunyt apja egy pennyt sem fizetett külföldre vitt vagyona után. Brit konzervatív politikusokkal is teli van a panamai lista. Pakisztánban sincs mit kutakodni Nawaz Sharif miniszterelnök családjában, ahol a gyerekek voltak benne az offshore-üzletben. Látnivaló Ilham Alijev azeri elnök környezetében sincs. Az ugyanis öt éve tudott volt, hogy az Azerfon mobiltársaság a lányai révén az övé, persze panamai cégeken keresztül. A korrupciós botrány nem is címlapsztori Bakuban.  

Van, ahol nem kíméli az ellenzék a gyanúba keveredett politikusokat. Petro Porosenkó, a csokikirályból lett elnöknek vastag aktája volt a Mossack Fonsecánál. Ő a magyar Bonbonettit is tulajdonló Roshent épp akkor „offshore-izálta”, amikor tetőzött az orosz-ukrán katonai konfliktus.

Össztűz zúdult Izland miniszterelnökére, Sigmundur Gunnlaugssonra, aki ellen tüntettek Reykjavikban, mert eltitkolta feleségével közös offshore-érdekeltségét. A kormányfő ma késő délutánig hárított, utána azonban kérte a parlament feloszlatását.

A korrupció ellen tűzzel-vassal küzdő Hszi Jin-ping kínai elnök családtagjai is szép számmal szerepelnek Fonsecáék ügyfelei között. Peking „alaptalan vádaskodásoknak” nevezte a dokumentumokban írtakat, s azzal zárta rövidre a kérdést, hogy „ha nincs ügy, akkor nincs cikk” alapon elérhetetlenné tette az interneten az ezzel kapcsolatos híradásokat.

A szórásból Észak-Korea sem maradt ki, amely atomfegyver-programjának finanszírozását olajozhatta meg a phenjani DCB bankhoz kötődő offshore vállalkozáson keresztül. A panamaiak a DCB Finance offshore leányvállalatot a Brit-Virgin szigetekre jegyezték be 2006-ban, s állításuk szerint csak 2010-ben - amikor a szigetek pénzügyi hatósága érdeklődött náluk - „jöttek rá”, hogy Phenjan valójában a szankciók sújtotta Észak-Korea fővárosa. A céget aztán annak rendje-módja szerint eltüntették. 

A teljes körű ügyintézést ígérő bankok sem maradhattak ki a botrányból. A Bloomberg szerint több mint 500 bank 15600 offshore cég létrehozásában vett részt. A svájci óriások, a UBS és a Credit Suisse aktívak voltak, egyenként 1100-1100 cég születésénél bábáskodtak, de a legszorgalmasabb a  brit HSBC volt 2300 vállalkozással. Nyilatkozataikban a bankok hangsúlyozták, hogy az ügyletek a jogszabályok betartásával történtek, és mindenben együttműködnek a vizsgálatok során.
 
Ramón Fonseca, a panamai jogi iroda társalapítója magukat autógyártókhoz hasonlította, akik azért már nem felelősek, hogy az eladott járműveket a tulajdonosuk mire használja. Ők mindenben vétlenek, lejárató kampány folyik ellenük, miközben a panamai hatóságok szigorú ellenőrzéseik során semmilyen kifogásolnivalót nem találtak náluk – húzta alá Fonseca kiemelve, hogy csak a cégalapításért fogadtak el pénzt klienseiktől, befektetéseket nem kezeltek, tulajdonrészt sem szereztek a cégekben.