VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

PÉNZÜGY / ÖNGONDOSKODÁS

Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk

2012. 1. 8. 19:01|Utolsó módosítás: 2012. 1. 9. 10:22|Pénzügy » Öngondoskodás
A maradó pénztártagok most már kaphatnak állami nyugdíjat, ám hiába fizetnek ugyanannyi járulékot, csak az állami nyugdíjas háromnegyede jár nekik. A kasszák fennmaradásuk érdekében kötelező tagdíjat szedhetnek a tagoktól, ez havonta minimum 14 ezer forint körül alakulhat.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

"Megosztás az iWiW-en" gomb. Ezzel a gombbal a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, az iWiW-en tudsz tartalmat
megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Úgy tűnik, még mindig nem tisztázott, érdemes-e vagy sem a magánnyugdíjpénztárban maradni annak a 100 ezer embernek, aki tavaly január végéig úgy döntött, nem lép vissza az állami nyugdíjrendszerbe.

A korábbi ígéretekkel szemben a pénztártagok munkavállalói járuléka ettől az évtől nem a magánnyugdíj-pénztári egyéni számlákat, hanem az állami nyugdíjkasszát gyarapítja majd. Ez azt jelenti, hogy ha a tag nem fizet be egyénileg a számlájára – például tagdíj-kiegészítés formájában –, az egyenlege csak a hozamokkal gyarapodik majd. Cserébe viszont jó hír, hogy a magánkasszákban maradók továbbra is szereznek szolgálati időt, és jogosultak az állami nyugdíjra.

Ennek az összege azonban lényegesen kisebb lehet a tisztán állami rendszerben lévőkénél. A jogszabály jelenlegi formájában ugyanis úgy rendelkezik, ha visszalép egy magánnyugdíj-pénztári tag a tb-be, akkor jár neki a teljes állami nyugdíj. Ha nem lép vissza, akkor viszont csak annak 75 százalékát kaphatja meg, hiába fizeti szolgálati ideje nagy részében a 100 százalékos tb-járulékot. A Stabilitás Pénztárszövetség egyelőre vizsgálja ezt a kérdést – mondta lapunknak Borza Gábor, a szövetség elnöke. A nyilvánvalóan diszkriminatív intézkedés miatt egyébként valószínűleg az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak majd a kasszatagok.

A másik ok, ami elbizonytalaníthatja a magánnyugdíj-pénztári tagokat, hogy tagdíjak híján a pénztáraknak nem marad bevételük, amiből fenntartsák magukat, illetve befizessék azokat a díjakat, amelyeket a törvények előírnak a számukra. A kasszák egyébként is nagyon keveset, mindössze a befizetett tagdíjak 0,9 százalékát vonhatják el a működésükre, ebből azonban rendezniük kell például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének fizetendő vagyonarányos felügyeleti díjat, ami a mintegy 250 milliárd forintos magánpénztári vagyonra vetítve éves szinten 62,5 millió forintot, továbbá pénzáranként 2 millió forintot tesz ki. Éves szinten tehát 15 pénztár után 92,5 millió forint felügyeleti díjat kell megfizetni.

Mivel azonban a törvény újabban lehetővé teszi, hogy a pénztártagok maguk is fizethessenek be tagdíjat, a kasszák szerint van remény a fenntartható működésre, ha a jelenlegi tagok önkéntes alapon befizetnek az egyéni számláikra. Ahhoz, hogy nulla működési költség mellett legalább az állam által előírt díjakat ki tudják fizetni az intézmények, a Stabilitás számítása szerint a tagoknak átlagosan legalább havi 14 ezer forintot kellene befizetniük az egyéni számláikra. Ennek a pénznek a 99,1 százaléka az egyéni számlákra kerül majd, ahol igen alacsony, mindössze 0,2 százalékos díjjal kezelik a felhalmozott vagyont, tehát a magánnyugdíj-pénztári tag egy rendkívül kedvező költségű rendszeres nyugdíjcélú megtakarításhoz juthat így hozzá.

Ez a számítás persze 100 ezer pénztártagra készült, a minimális tagdíj összege pénztáranként változhat, és az is befolyásolhatja majd, hogy hány tagja marad a pénztáraknak a jelenlegi feltételek mellett, és hányan lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Az is elképzelhető persze, hogy a jelenlegi feltételek mellett a korábban jogfenntartó nyilatkozatott tett csaknem 40 ezer ember egy része is visszakéredzkedik a magánnyugdíj-rendszerbe. Ezek az egykori pénztártagok arról nyilatkoztak, hogy csak azért mondanak le a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukról, mert így elveszítik az állami nyugdíjat.

Ha viszont eltörlik a társadalombiztosítási törvényből az erre vonatkozó passzust – ami nemrég megtörtént – igényt tartanak a magánnyugdíj-pénztári megtakarításukra. Ehhez persze várhatóan jogi lépéseket kell majd tenniük az állammal szemben. A jogszabályok emellett továbbra is lehetővé teszik, hogy új tagok lépjenek be a magánnyugdíjpénztárakba, így aki jelenleg nem tagja egyik kasszának sem, vagy esetleg tavaly visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, az új feltételek mellett elvileg ismét beléphet egy magánnyugdíjpénztárba.

Döntés március végéig

A mostani pénztártagok közül az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést fontolgatóknak március végéig kell dönteniük erről, és május 31-ével kerülhetnek vissza az állami tb-rendszerbe. A reálhozamukat a tavalyihoz hasonló feltételekkel vehetik fel, mivel azonban 2011 második felétől az árfolyamok főleg lefelé mozdultak, a most visszalépők a tavalyihoz hasonlóan magas reálhozamra aligha számíthatnak.

Az állami nyugdíjrendszerben is szó van arról, hogy egyéni számlákat hozzanak létre, a rendszer felállítását Orbán Viktor egy évvel ezelőtt még 2011 végére ígérte, eddig azonban még semmi konkrétum nem derült ki ezekről a számlákról és a rajtuk felhalmozott virtuális összegek sorsáról. Selmeczi Gabriella, nyugdíjvédelmi megbízott a Magyar Nemzetnek azt mondta, ez év közepéig dől el, hogy a nyugdíjrendszer átírása milyen variáció szerint történik majd meg. Ehhez a Nyugdíj és Időskor Kerekasztal állásfoglalásait is figyelembe fogják venni, azonban a Századvég Gazdaságkutató egyik tanulmánya lesz az egyik fő anyag, amely alapján elindulnak.

 

Szerző: Világgazdaság
Tetszett a cikk? Ossza meg!
 iWiW 

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

HOZZÁSZÓLÁSOK

  • 8. zénó2012. 1. 9. 10:15

    Megmondom miért fontos ez számomra, meg szerintem a többiek számára is. Az mnyp-ben felhalmozott pénzt nyugdíjba vonuláskor az ember életjáradékra válthatja. Ennek legegyszerűbb formája az élethosszig tartó járadék. Ám ha 70 éves koromban dobom fel a pacskert, vesztettem, ha 90 évesen, nyertem. Előbbi esetben a maradék pénzt a többi pénztártag kapja, aki jóval tovább él. A pénztár kockázata, hogy mindenki 90 évig él. Az enyém, hogy csak én.

    Az önkéntesben felhalmozott pénzt viszont az általam megjelölt személy örökli, lehet ugye több is, bármikor következik be a tag halála. Ezért gondoltam, hogy ha már +14 ezret kell kiadnom, csökkenteném a kockázatos (rövid az élet, hosszú a sír ) megtakarításban elhelyezett összeget, a maradékot pedig olyan megtakarításokba helyezném, ami örökölhető, és nem feltétlenül az önkéntesbe.

    Szóval, ha a pénztár és közöttem egy olyan szerződés jönne létre most január 1-től, hogy fizetek havi 6500 forintot, vonjon le 2%+0,5% részt, milyen alapon szólhat bele bárki is?

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    Megmondom miért fontos ez számomra, meg szerintem a többiek számára is. Az mnyp-ben felhalmozott pénzt nyugdíjba vonuláskor az ember életjáradékra válthatja. Ennek legegyszerűbb formája az élethosszig tartó járadék. Ám ha 70 éves koromban dobom fel a pacskert, vesztettem, ha 90 évesen, nyertem. Előbbi esetben a maradék pénzt a többi pénztártag kapja, aki jóval tovább él. A pénztár kockázata, hogy mindenki 90 évig él. Az enyém, hogy csak én.

    Az önkéntesben felhalmozott pénzt viszont az általam megjelölt személy örökli, lehet ugye több is, bármikor következik be a tag halála. Ezért gondoltam, hogy ha már +14 ezret kell kiadnom, csökkenteném a kockázatos (rövid az élet, hosszú a sír ) megtakarításban elhelyezett összeget, a maradékot pedig olyan megtakarításokba helyezném, ami örökölhető, és nem feltétlenül az önkéntesbe.

    Szóval, ha a pénztár és közöttem egy olyan szerződés jönne létre most január 1-től, hogy fizetek havi 6500 forintot, vonjon le 2%+0,5% részt, milyen alapon szólhat bele bárki is?


    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 7. Dakota22012. 1. 9. 09:31

    Másrészt értelemszerűen nem értek egyet a jelenlegi szabályozással sem: alapvető elv, hogy az, aki a tb-kasszába fizet járulékot, állami nyugdíjra jogosult ezen időszak után. E tekintetben pedig nem lehet hátrányosan megkülönböztetni, azaz a járandósága ezen időszakra ugyanannyi, mint az állami rendszerben maradóké (ha ugyanannyi járulékot fizet). Tehát, ha most átirányítják a befizetéseket a tb-kasszába - ez eleve problémás, de ha már így van, akkor erre az időszakra állami nyugdíj jár a magánnyugdíjasoknak is.

    Másrészt az, hogy utólag a parlament úgy döntött, hogy mégiscska jár valamiféle állami nyugdíj a magánnyugdíjasoknak, alkotmányellenes és sérelmes, hiszen ezzel alapvetően megváltoztatták a játékszabályokat és nem biztos, hogy ilyen feltételek mellett annyian maradtak volna a magánnyugdíj-rendszerben, mint ahányan végül maradtak. Lehet, hogy mások is a maradás mellett döntöttek volna!

    Szóval ez az egész csak egyre sz@r@bb lesz, a tanulság az, hogy ne kezdjen bele a "reformba" az, aki nem ért hozzá...

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    Másrészt értelemszerűen nem értek egyet a jelenlegi szabályozással sem: alapvető elv, hogy az, aki a tb-kasszába fizet járulékot, állami nyugdíjra jogosult ezen időszak után. E tekintetben pedig nem lehet hátrányosan megkülönböztetni, azaz a járandósága ezen időszakra ugyanannyi, mint az állami rendszerben maradóké (ha ugyanannyi járulékot fizet). Tehát, ha most átirányítják a befizetéseket a tb-kasszába - ez eleve problémás, de ha már így van, akkor erre az időszakra állami nyugdíj jár a magánnyugdíjasoknak is.

    Másrészt az, hogy utólag a parlament úgy döntött, hogy mégiscska jár valamiféle állami nyugdíj a magánnyugdíjasoknak, alkotmányellenes és sérelmes, hiszen ezzel alapvetően megváltoztatták a játékszabályokat és nem biztos, hogy ilyen feltételek mellett annyian maradtak volna a magánnyugdíj-rendszerben, mint ahányan végül maradtak. Lehet, hogy mások is a maradás mellett döntöttek volna!

    Szóval ez az egész csak egyre sz@r@bb lesz, a tanulság az, hogy ne kezdjen bele a "reformba" az, aki nem ért hozzá...

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 6. torture2012. 1. 9. 09:20

    Chandler, az állam nem refinanszírozta magát, hanem a felvett adósságot odaadta a manyupnak, amely aztán hajlandó volt annak az 50%-áért átvenni az államadósság papírt. Bomba egy megoldás, nemde? Adsz nekem 100 forintot, én meg hajlandó vagyok neked abból 50-et visszaadni. De úgy, hogy az 50-et egy nap mégiscsak vissza kell adnod.

    A maradék 50%-on meg a manyupok vettek brazil, orosz, mexikói részvényket. Tehát marha jól elfolytak a hitel pénzek a magyar gazdaságból.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    Chandler, az állam nem refinanszírozta magát, hanem a felvett adósságot odaadta a manyupnak, amely aztán hajlandó volt annak az 50%-áért átvenni az államadósság papírt. Bomba egy megoldás, nemde? Adsz nekem 100 forintot, én meg hajlandó vagyok neked abból 50-et visszaadni. De úgy, hogy az 50-et egy nap mégiscsak vissza kell adnod.

    A maradék 50%-on meg a manyupok vettek brazil, orosz, mexikói részvényket. Tehát marha jól elfolytak a hitel pénzek a magyar gazdaságból.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 5. Dakota22012. 1. 9. 09:16

    4. Chandler2012. 1. 9. 09:04
    Tehát megvetette az adósságát, ami nem is lett volna a pénztárak nélkül?

    egyébként ez csak részben igaz. Az állam 3000 mrd-ot engedett át a pénztáraknak, és csak 1500 mrd volt a pénztárak állampapít állománya.

    Pontosan kapisgálod a lényeget: az állam a manyup-okon át úgy akarta "megmenteni" a jövő nemzedékét a nyugdíj-tehertől, hogy cserébe adósságterhet rakott a jövő nemzedék vállára. Nagy ötlet, ugye???

    Nem hiszek és sosem hittem a "nyugdíjmentésben" - valódi probléma, hogy miből lesz nyugdíj 30-40 év múlva. Ám akik ezen problémáznak, azoknak azon is el kellene gondolkodniuk, hogy a nyugdíjkasszán hatalmas lyuk tátongott, miközben az átlagnyugdíj alig volt magasabb, mint a minimálbér. Tehát nem csak a holnapi nyugdíj itt a gond, hanem már a mai is!

    Másrészt, a fent leírtak miatt, a manyup megszüntetése szerintem nem "nyugdíjmentés", hanem adósságmentés.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    4. Chandler2012. 1. 9. 09:04
    Tehát megvetette az adósságát, ami nem is lett volna a pénztárak nélkül?

    egyébként ez csak részben igaz. Az állam 3000 mrd-ot engedett át a pénztáraknak, és csak 1500 mrd volt a pénztárak állampapít állománya.

    Pontosan kapisgálod a lényeget: az állam a manyup-okon át úgy akarta "megmenteni" a jövő nemzedékét a nyugdíj-tehertől, hogy cserébe adósságterhet rakott a jövő nemzedék vállára. Nagy ötlet, ugye???

    Nem hiszek és sosem hittem a "nyugdíjmentésben" - valódi probléma, hogy miből lesz nyugdíj 30-40 év múlva. Ám akik ezen problémáznak, azoknak azon is el kellene gondolkodniuk, hogy a nyugdíjkasszán hatalmas lyuk tátongott, miközben az átlagnyugdíj alig volt magasabb, mint a minimálbér. Tehát nem csak a holnapi nyugdíj itt a gond, hanem már a mai is!

    Másrészt, a fent leírtak miatt, a manyup megszüntetése szerintem nem "nyugdíjmentés", hanem adósságmentés.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 4. Chandler2012. 1. 9. 09:04

    D2

    Nem "teljesen" igaz.
    Az allam refinanszirozta magat ebbol, mert megvetette az adossagat a penztarakkal.
    Ha az allam lemondott a neki jaro penzrol, akkor masra haritotta egy jovobeli kifizetsi kotelezettseget is.
    Meg mindig hiszel a nyugdijmentesben?

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    D2

    Nem "teljesen" igaz.
    Az allam refinanszirozta magat ebbol, mert megvetette az adossagat a penztarakkal.
    Ha az allam lemondott a neki jaro penzrol, akkor masra haritotta egy jovobeli kifizetsi kotelezettseget is.
    Meg mindig hiszel a nyugdijmentesben?

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 3. Brumi2012. 1. 9. 08:52

    Igazad van Zénó, de csak akkor, ha a te a nettó fizetésedből fizetsz magánnyugiba.
    Akkor ez tényleg magánügy lenne.

    A helyzet viszont az, hogy az állam 1996-ban "lemondott" (magyarul kifolyatott magánzsebekbe) a bruttó fizetésed után törvényesen előírt (pl 2011-ben) 10% nyugdíjbiztosítási járulékból 9,5%-ról.
    Ezt a 9,5%-ot utalta a munkáltatód , vagy fizetted te magad a "magán" nyugi pénztárba és 0,5%-ot az államiba.
    A "magán" pénztárakba minden pályakezdőnek kötelező volt belépnie. (mivel nekik még legalább 45 évig nem kell fizetni nyugit). Aki 45 év felett volt 1996-ban az nem léphetett be és aki 38-45 között volt akkor annak nem tanácsolták. (Hogy miért azt gondolhatod).
    Ezt fontos lenne tudni mivel nem mindenki volt 1996-ban mnkavállaló, vagy nem is értette mi történik a soha a számláján át nem futott járulékkal.
    Üdv!

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    Igazad van Zénó, de csak akkor, ha a te a nettó fizetésedből fizetsz magánnyugiba.
    Akkor ez tényleg magánügy lenne.

    A helyzet viszont az, hogy az állam 1996-ban "lemondott" (magyarul kifolyatott magánzsebekbe) a bruttó fizetésed után törvényesen előírt (pl 2011-ben) 10% nyugdíjbiztosítási járulékból 9,5%-ról.
    Ezt a 9,5%-ot utalta a munkáltatód , vagy fizetted te magad a "magán" nyugi pénztárba és 0,5%-ot az államiba.
    A "magán" pénztárakba minden pályakezdőnek kötelező volt belépnie. (mivel nekik még legalább 45 évig nem kell fizetni nyugit). Aki 45 év felett volt 1996-ban az nem léphetett be és aki 38-45 között volt akkor annak nem tanácsolták. (Hogy miért azt gondolhatod).
    Ezt fontos lenne tudni mivel nem mindenki volt 1996-ban mnkavállaló, vagy nem is értette mi történik a soha a számláján át nem futott járulékkal.
    Üdv!

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 2. Dakota22012. 1. 9. 08:52

    1. Zénó2012. 1. 9. 07:20
    Az a köze, hogy cserébe az állam lemond a neki járó bevételről.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    1. Zénó2012. 1. 9. 07:20
    Az a köze, hogy cserébe az állam lemond a neki járó bevételről.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

  • 1. Zénó2012. 1. 9. 07:20

    Mi köze van már ebben a helyzetben az államnak a pénztár és közöttem létrejött magán szerződéshez?
    Amennyiben nekem megfelel a 0,9% helyett 2%, illetve 0,2% helyett 0,5%, már csak 6500 forintot kell fizetnem havonta, a maradékot pedig más formában is befektethetem.

    Jelentem a moderátornak!
  • Jelentem a moderátornak! ×

    Érdemes-e nyugdíjpénztárban maradni? - Kiszámoltuk


    Mi köze van már ebben a helyzetben az államnak a pénztár és közöttem létrejött magán szerződéshez?
    Amennyiben nekem megfelel a 0,9% helyett 2%, illetve 0,2% helyett 0,5%, már csak 6500 forintot kell fizetnem havonta, a maradékot pedig más formában is befektethetem.

    Biztonsági kód
    A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Tisztelt Látogatónk!

 

Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.

Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

A hozzászólás mező nem fogad be HTML kódot, a sortöréseket automatikusan törli.
A képen látható ellenőrzőkód:
captcha
MEHET

Hozzászólásával együtt IP címe is rögzítésre kerül.

Részletes moderálási szabályzatunkat itt olvashatja.

BUX

2012. május 21. 13:24
16 623,23
0.91%
A BÉT információi alapján az adatokat a Magyar Vendor szolgáltatja.
15 perccel késleltetett adatok!
  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • HBLF pénzügyi csúcstalálkozó - Fotó: Kallus György

  • A világon egyedülálló véna alapú beléptetési rendszer bemutatása - Fotó: Darnay Katalin

  • Országgyűlési nap, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter esküt tesz - Fotó: Darnay

  • Áder János beiktatása - Fotók: Kallus György

  • Áder János köztársasági elnökké választása - Fotó: Darnay Katalin

  • Szakszervezeti majális a Városligetben Fotó: Kallus György

Előző
Következő
  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

  • Mi bosszant minket a kgfb kampányban?

    Mi bosszant minket a kgfb kampányban?

  • MABISZ konferencia

    MABISZ konferencia

  • Mit gondolunk a végtörlesztésről?

    Mit gondolunk a végtörlesztésről?

  • Szemüveg nélküli 3D képernyő táblákhoz

    Szemüveg nélküli 3D képernyő táblákhoz

Előző
Következő

Állásajánlatok

Ki van válságban? A cég? A főnök? Dara Péter
ügyvezető igazgató
DEVISE Hungary
Bármilyen üzleti fórumon, rendezvényen, konferencián megfordulok, előkerül a válság szó, vagy az arra való hivatkozás. Hogy válság van-e vagy sem, azt mindenki másként érzi. Amint arról már korábban írtam, a helyzet nem egyértelmű, sokan egyszerűen bedőlnek a rémhíreknek, s csak válságban képesek gondolkodni. További írások itt találhatóak »
Nemzeti fejlesztési vágta Essősy Zsombor
vezérigazgató
MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
Homályos még, hogy a fejlesztés majdani irányait meghatározó tervek kinek az irányításával – NGM, NFM, KIM, NFÜ – készülnek el. Meggyőződésem, hogy (a korábbi versenylovas hasonlatnál maradva) jóval gyorsabban haladnánk előre, ha a négyből három zsoké sürgősen leszállna a nyeregből. További írások itt találhatóak »
Búcsúüzenet Oszkó Péter
ügyvezető igazgató
Portfolion
Úgy hiszem, semmi meglepő nincs abban, hogy a kormány nyilvánvaló gazdaságpolitikai kudarcai, az év végére újra beszakadó forintárfolyam, az állampapírok iránti kereslet elapadása miatt egyre kétségesebb finanszírozhatóság, a tönkretett növekedési pálya és a megrongált foglalkoztatási viszonyok tudatában évzáró aktusként újra előráncigálta Budai Gyulát. További írások itt találhatóak »
Jogszerű a hamburgeradó Bánki Orsolya
ügyvéd
ENWC
2011. szeptember 1-jétől ún. „népegészségügyi termékadó” terhel egyes üdítőitalokat, energiaitalokat, „előrecsomagolt cukrozott készítményeket”, sós snackeket és ételízesítőket. Az új adónem érezhetően drágítja majd a felsorolt élelmiszereket, emellett pedig számos jogi kérdést is felvet. További írások itt találhatóak »
Barcelonából jöttem… Mózes István
ügyvezető partner
ClientFirst Consulting Kft.
Idén szerencsém volt három kollégámmal együtt ellátogatni Barcelonába, a 12. MSPA (Mystery Shopping Providers Assosiation) Konferenciára. 42 ország közel 200 képviselője tette tiszteletét a találkozón, ahol a legfőbb téma természetesen a vevőkiszolgálás fejlesztése volt. További írások itt találhatóak »

Ingatlankereső