A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól kapott adatok alapján 2012-ben összesen 1044 nyugdíjper volt folyamatban, ezek közül 1036 első fokú, 8 pedig másodfokú eljárás keretében zajlott. Az első fokon lezárult perekből 516-ot megnyert és csupán 22-őt vesztett a Nyugdíjfolyósító.
A hozzátartozói nyugdíjakat érintő perek száma 374 volt, melyből 148-at megnyert, 11-et elveszített a hivatal, 215 esetben nem született döntés 2012-ben. A jogalap nélkül felvett nyugellátásokat 362 ügyben igyekezett visszaperelni a nyugdíjfolyósító, a lezárultakból 230-at megnyert, 4-et elveszített az igazgatóság.
Emellett 258 „egyéb”, döntően a nyugellátás folyósításának megszűntetésével, szüneteltetésével kapcsolatos per is zajlott.
A statisztikákból az is kiderül, hogy 344 esetben tett büntetőfeljelentést a nyugdíjfolyósító. Erre döntően a már kiutalt, de a nyugdíjas halála miatt végül – általában egy hozzátartozó által – jogosulatlanul felvett ellátások visszakövetelése érdekében kerül sor. Ahhoz ugyanis, hogy valakitől vissza tudják követelni az összeget, ki kell deríteni, ki vette azt fel, márpedig ehhez rendőrségi nyomozás szükséges. De számos esetben tett büntető feljelentést a hivatal utazási, vagy az árvaellátáshoz szükséges iskolalátogatási igazolvány hamisítása miatt.
A rokkantnyugdíjak 2012-es megszűntetése előtt a nyugdíjfolyósítót több ezren perelték évente azért is, mert nem értettek egyet a megállapított egészségkárosodási mértékkel, vagy az ellátás összegével. A megváltozott munkaképesség elbírálását jelenleg a rehabilitációs szakigazgatási szervek végzik, az ő döntéseik ellen másodfokon a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnál (NRSZH) lehet jogorvoslatot kérni. Mint az NRSZH-nál lapunk érdeklődésére elmondták: 2012 óta nagyjából 120 ezer első fokú határozat született, tavaly ezek 12 százaléka ellen érkezett fellebbezés. A hivatal 2013-ban az első fokon hozott döntések 58,9 százalékát hagyta helyben, 34,77 százalékukat megváltoztatta, 2,46 százalékukat pedig megsemmisítette. Az esetek 3,87 százalékában pedig úgynevezett közbenső döntés született, ami vagy előleg fizetését, vagy felfüggesztő végzést jelent.
Kevesebb lehet a fellebbezés
Jó eséllyel csökkenhet a rehabilitációs ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések száma egy, a munkaviszonyt a korábbinál rugalmasabban kezelő törvénymódosításnak köszönhetően. Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap – vagyis 3 év – biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítéléséhez. Mivel azonban a 45 és 60 évesek közül sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni, januártól kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap, azaz tíz év biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.