Megérte bent maradni a magánnyugdíjpénztárban, egymilliós lehet a reálhozam

Nem jártak rosszul azok, akik az állami rendszer helyett a magánnyugdíjpénztárakat választották. Pontosan öt évvel ezelőtt darálták be az állami rendszerbe a magánnyugdíjpénztárakat. Akkor a visszalépett 3 millió pénztártag összesen 233,2 milliárd forintnyi reálhozamot (infláció fölötti hozamot) kapott vissza az államtól a megtakarításaiért cserébe, vagyis egy-egy visszalépő átlagosan 75-80 ezer forintot kapott. A maradó pénztártagok most már valószínűleg egymillió forintnál is több pénzt kapnának vissza, ha szintén az egypilléres rendszer mellett döntenének. A visszalépők ugyanis most is ugyanúgy megkaphatják ezt a pénzt, mint öt évvel ezelőtt.

A maradók egyre kevesebben vannak, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén már kevesebb mint 59 ezer tagja volt a négy megmaradt magánkasszának. Tömeges visszalépés nincs az intézményeknél, negyedévente néhány százzal csökken csak a taglétszám, javarészt valószínűleg az elhunyt és a nyugdíjba vonuló tagok miatt. A tagok egyéni számláin már több mint 225 milliárd forint van, vagyis egy-egy tagnak átlagosan több mint 3,8 millió forintnyi megtakarítása lehet. A pénz 47 százaléka magyar állampapírokban, 16 százaléka részvényben, 23,5 százaléka befektetési alapokban, a maradék egyéb eszközökben van.

Ezzel a portfólióval az államosítás óta eltelt időszakban a magánnyugdíjpénztárak elég szép hozamot értek el. Összesen körülbelül 80 milliárd forintnyi hozamot termeltek, ami évente 6-7 százalékos átlagot jelent, ebből az idei első negyedév teljesítménye csaknem 7,2 milliárd forint volt. Az alacsony inflációnak köszönhetően pedig a 2011 közepe óta elért hozam nagyobb része – lapunk számításai szerint körülbelül a kétharmada – reálhozam.

Érdekesség, hogy annak a mintegy 3 millió embernek is nyilvántartja az MNB a pénzét, aki visszalépett az állami rendszerbe. A háztartások pénzügyi vagyonát nyilvántartó statisztikák szerint ezeknek az embereknek is van 2842,3 milliárd forintnyi követelésük az állammal szemben, ezt az összeget azonban hiába számolják bele a háztartások vagyonába, az egykori pénztártagok már aligha látják viszont a pénzt.

A maroknyi kitartó magán-nyugdíjpénztári tagság sem lehet azonban biztos abban, hogy hozzájut a teljes megtakarításához. A reálhozam és a tagdíjkiegészítés ugyan biztosan felvehető, a hozam többi része és a befizetett tőke sorsa viszont kérdéses. A pénztártagok csak a nyugdíjkorhatár elérése után juthatnak hozzá ehhez az összeghez, akkor is kizárólag járadék formájában. Járadékot viszont egyelőre a négy megmaradt magánkassza közül egyik sem nyújt, a járadékszolgáltatások összege továbbra is nulla.

Az is kérdéses emellett, hogy az intézmények fenn tudnak-e maradni addig, amíg a jelenlegi tagok elérik a nyugdíjkorhatárt, illetve még azon is túl, a járadékfizetések kifutásáig, ami jó néhány évtizedet jelent. A kasszáknak jelenleg ahhoz, hogy elkerüljék a végelszámolást, 70 százalékos aktív tagdíjfizetői arányt kell elérniük, ezt a szintet mind a négy pénztár hozza. A fennmaradáshoz azonban ez kevés, adományokra is szükségük van az intézményeknek, hogy a működésüket finanszírozhassák. Az erőfeszítések ezen a téren is sikeresnek tűnnek, a pénztárak tavaly szerény, az idei első negyedévben pedig elég szép, 141 millió forintos nyereséget értek el működési szinten.