Megmenekülhetnek a magánnyugdíjkasszák

Jó úton haladnak a magánnyugdíjpénztárak a megmenekülés felé vezető úton. Ahhoz, hogy októbertől ne fenyegesse az intézményeket a végelszámolás, el kell érniük, hogy áprilisra a tagság többsége tagdíjfizetővé váljék. A vonatkozó törvény szerint ugyanis, októbertől a Magyar Nemzeti Banknak vizsgálnia kell, a tagság mekkora hányada fizeti rendszeresen a tagdíjat, és ha fél éven belül két olyan hónapot talál, amikor 70 százalék alá süllyed az arány, akkor el kell rendelnie az intézmény végelszámolását.

A tét a 60 ezer megmaradt magán-nyugdíjpénztári tag több mint 200 milliárd forintja. Az ügyfélkör pedig elszántnak tűnik: bár még csak január van, a legnagyobb kassza, a 39 ezres tagsággal rendelkező Horizont ügyfeleinek a 38 százaléka már befizette a tagdíjat. A 8700 taggal rendelkező Szövetségnél még magasabb az arány, náluk a tagok 45-50 százaléka már fizetett. A 7263 taggal rendelkező Budapest Magánnyugdíjpénztár idei adatokat nem közölt lapunkkal, de optimisták a befizetéseket illetően. Tavaly december 10-én küldött, tagdíjfizetésre buzdító levelük után ugyanis három hét alatt a tagság több mint 60 százaléka kezdett fizetni, az idén pedig már olyanok is utaltak pénzt a számlájukra, akik tavaly nem, így biztosak abban, hogy eléri majd a 70 százalékot a fizető tagság aránya.

Felfutásra még van idő, a pénztárak közgyűlései a múlt év utolsó napjaiban döntöttek az idei tagdíjakról és működési célú adományokról, amiről csak ezt követően tudták értesíteni a tagjaikat. A tagok tehát nagyjából egy-két hete tudják, mennyit kell fizetniük az idei évre. A havi tagdíj egyébként nem túlságosan magas a pénztáraknál, 200-1000 forint között mozog. A Horizont és a Budapest Magánnyugdíjpénztár azt javasolják, a tagok fizessék be az egész éves díjat már most januárban, A Szövetség és az MKB rendszeres átutalást, vagy csoportos beszedési megbízást is ajánlanak. (Az MKB honlapján arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabály megfogalmazásából nem derül ki egyértelműen, hogy a minimális éves tagdíj egyszerre történő befizetését az év minden hónapjára szóló befizetésnek számolják-e el.) A kasszák többsége emellett működési célú adományt is kér fennmaradása biztosítására, ennek éves összege körülbelül megegyezik egyéves tagdíjéval.

Aki a minimális tagdíjat sem hajlandó befizetni, annak a pénztárak azt javasolják, lépjen vissza az állami nyugdíjrendszerbe, ne veszélyeztessék a maradék tagság megtakarítását. Eddig csak kevesen tettek így, a Szövetségnél nagyjából tucatnyian jelezték, hogy inkább az egypilléres rendszert választanák, a Horizontnál és a Budapestnél is csak néhányan döntöttek a visszalépés mellett. Aki visszalép, az teljes állami nyugdíjra lesz jogosult a szolgálati ideje után, emellett megkaphatja a tagdíj-kiegészítéseket és reálhozamot is, ami tekintettel az elmúlt évek alacsony inflációjára és a magas pénztári hozamokra, akár a felhalmozott egyenleg negyede-harmada is lehet.

Örökölhető megtakarítás

Aki a maradás mellett dönt, az megtarthatja a teljes egyenlegét, cserébe le kell mondania az állami nyugdíj egy részéről. A 2010 szeptember 30-ig szerzett szolgálati idejére, amíg a magánnyugdíjpénztárakba folytak be a munkavállalói járadékok, csak 75 százalékos nyugdíjra lesz jogosult, az ezt követően szerzett szolgálati időre viszont a magán-nyugdíjpénztári tagoknak is teljes nyugdíj jár. A tb-ből kapott, csökkentett nyugdíjat a pénztártagok a megtakarításukból egészíthetik ki. A magán-nyugdíjpénztár másik előnye, hogy a megtakarítás örökölhető, ha esetleg a tag még a nyugdíjba vonulás előtt meghalna.