Néhány száz forint lesz a tagdíj a magánnyugdíjpénztáraknál

A legkisebb tagdíj a Budapestnél lesz, ott mindössze 200 forintot kell havonta kötelezően befizetni a tagoknak. A kliensek választhatnak, hogy az évi 2400 forintos minimális összeget havonta, negyedévente vagy évente egy összegben kívánják-e átutalni. A pénztárnál korábban nem volt tagdíj, sőt támogatást sem kértek az ügyfelektől, azóta viszont, hogy bejelentették, végelszámolás várhat az intézményre, ha a tagság nem fizet, 50 százalék fölé nőtt a tagdíjat fizetők aránya – közölte az intézmény a Világgazdasággal.

Az MKB Magánnyugdíjpénztár közgyűlésén is volt szó a tagdíjakról. Az intézmény honlapján olvasható beszámolós szerint az eseményen megállapították, hogy a Pénztár magán ágának hosszú távú működése csak a tagság tagdíj- és működési célú adomány fizetési hajlandóságának jelentős növelésével alapozható meg. Az MKB-nál korábban ezer forint volt a havonta elvárt kötelező tagdíj – ez volt az egyetlen pénztár egyébként a négy közül, ahol tagdíjat kellett fizetni. A pénztár a közgyűlési javaslat szerint továbbra is ezer forintos tagdíjat és hasonló összegű adományt vár havonta az ügyfeleitől.

A Szövetség már december első felében, még a pénztárakat végelszámolással fenyegető törvény kihirdetése előtt megtartotta a közgyűlését, ahol 400 forintos kötelező havi tagdíjat írtak elő, emellett évente 5 ezer forintos adományt várnak a tagoktól. A piacvezető Horizont Magánnyugdíjpénztár is megtartotta a közgyűlését december 30-án, ők azonban eddig nem közölték, milyen összegű tagdíjat és támogatást írtak elő. Annyit lehet tudni a korábbi közleményeikből, hogy ők is vegyes rendszerben gondolkoznak, tehát részben a tagdíjakból elvonható részlet mellett adományokból is finanszíroznák a hosszú távú fennmaradásukat. Korábban negyedévente 3 ezer forintos működési célú adományt kért a pénztár.

A magánnyugdíjpénztárak az idén a korábbi 0,9 helyett a befizetett tagdíjak 2,5 százalékát fordíthatják majd a működésükre, emellett a korábbi 0,2 helyett a vagyon 0,4 százalékát költhetik vagyonkezelésre. Ezzel együtt is az egyik legolcsóbb megtakarítási forma marad a magánnyugdíjpénztár, olcsóbb az önkéntesnél is, ahol ezek a limitek jóval magasabbak, a befizetett tagdíjak 6 százaléka vonható el a működésre, a vagyonkezelési díj maximum pedig 0,8 százalék.

Ezt azonban a pénztárak nem mindig használják ki teljes mértékben. A Magyar Nemzeti Bank most közzétett adatai szerint az önkéntes nyugdíjpénztári szektor egészére számított teljes díjterhelés mértéke 14 év alatt 1,97 százalékról 0,85 százalékra csökkent. 2013-ban az egyes pénztárak értékei 0,16 és 1,63 százalék között szóródtak, többnyire a pénzügyi háttérintézménnyel nem rendelkező, valamint a munkáltatói hátterű pénztáraknál volt az átlagosnál kisebb a díjterhelés. A teljes szektorban a legolcsóbb intézmény a 195 taggal rendelkező Lilly Nyugdíjpénztár volt, a legnagyobb díjterhelést pedig a mindössze 33 fős tagságú Officiumnál mérték. A legnagyobb hazai önkéntes nyugdíjpénztárnál, az OTP-nél ez a mutató 2013-ban 0,85 százalékos volt, vagyis megfelelt a piaci átlagnak.