Nyugdíjpénztárak: A legjobb portfóliók hozama kétszámjegyű lett

A 2012-es csúcshozamok ugyan nem ismétlődtek meg, de tavaly is több százalékpontnyi reálhozamot értek el a hazai önkéntes és magánnyugdíjpénztárak. A 2013-ban 1 százalék körül alakuló inflációt persze nem volt nehéz felülmúlni, a kasszák többsége azonban nem csak ezt, de a bankbetétek átlagos kamatát is túlteljesítette.

A kasszák összteljesítménye elég kiegyensúlyozott lett, a nagyoknál legalábbis sem kirívóan magas, sem kirívóan alacsony hozamokkal nem lehet találkozni. Az önkéntes nyugdíjpénztári alapok kettő kivételével mind 5 százalék fölötti hozamot értek el. Az ennél gyengébb teljesítmények a legalacsonyabb kockázatú alapoknál jelentkeztek, az OTP úgynevezett kockázatkerülő alapja például 4,64 százalékos, az Allianz klasszikus portfóliója 4,86 százalékot szedett magára december utolsó napjaira. Ezek az alapok egyébként a pénztárak közlése szerint kizárólag rövid állampapírokat vagy bankbetéteket tartanak.

A legrövidebb állampapírok árfolyamát mérő ZMAX 4,7, a rövid papírokat mérő RMAX 5,7, a hosszúakat mérő MAX pedig 9,9 százalékot emelkedett tavaly. A legtöbb önkéntes nyugdíjpénztári portfólió valahol az RMAX és a MAX között alakult tavaly. Az RMAX-ot alulmúló alapok rendszerint a pénztárak legalacsonyabb kockázatú portfóliói voltak, kivéve az OTP-t, ahol a legkockázatosabb, úgynevezett dinamikus portfólió is viszonylag szerény hozamot ért el. Az alacsony kockázatú alapok között is voltak viszont kiemelkedően jól teljesítőek, az ING „csendélet” alapja csaknem 8,5, a Honvéd klasszikus alapja 8 százalék körüli hozamot ért el 2013-ban.

Tavaly egyébként – hiába szárnyaltak a fejlett részvénypiacok – a sok részvényt tartó alapok nem verték meg minden pénztárnál az állampapírokat nagyobb arányban tartó kiegyensúlyozott alapokat, az OTP-nél és az MKB-nál is ez utóbbiak érték el a legmagasabb hozamot, ami azért jó hír, mert a két nagy pénztár tagjainak többsége ezekben a portfóliókban tartja a megtakarítását. Voltak persze olyan kasszák is, amelyeknél a magas részvényhányadú alapok lettek a legjobbak. Az Aegonnál a növekedési portfólió 9 százalékot hozott, de még ennél is nagyobb hozamot produkált a szintén részvényekre épülő, úgynevezett klímaváltozás alap, amely 15 százalék fölötti nyereségével a piac egyik legjobbja lehetett. A Budapest Nyugdíjpénztárnál is a magasabb kockázatú, úgynevezett aktív alap érte el a magasabb hozamot, több mint 12 százalékosat.

A megmaradt öt magánkassza is bőven reálhozamot ért el tavaly. A nyertes portfólió Budapest Magánnyugdíjpénztáré volt, a kassza tagjai a növekedési alappal kétszámjegyű hozamot érhettek el karácsonyig. A Szövetség (korábban Allianz) alapjai közül is a növekedési vitte el a pálmát, igaz, csak néhány bázisponttal verte meg a kiegyensúlyozott portfóliót. A többi pénztárnál – ING, Axa, MKB – a kiegyensúlyozott alapok teljesítettek a legjobban tavaly. A legalacsonyabb hozam minden pénztár esetében a klasszikus portfólióknál keletkezett, ezek nyeresége 2013-ba 5-7 százalék között volt.

A pénzt kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRA) vagyonának többsége, 106,7 milliárd forint forinteszközökben volt. Az alap rohamtempóban szabadul meg az értékpapíroktól, szeptemberben és októberben szinte az összes befektetési jegyét és ETF-ét eladta, ezzel a forint számlapénz volumene 92,6 milliárd forintra nőtt az alapban. Az augusztus végén még több mint 70 milliárd forintot kitevő külföldi részvényállomány is 18 milliárd forintra apadt október végére, miközben a deviza számlapénz mennyisége megnőtt. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az alap lassan megszűnik, a likvid eszközöket pedig vélhetően az államadósság csökkentésére fordítják majd.

A pénzt kezelő Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYRA) vagyonának többsége, 106,7 milliárd forint forinteszközökben volt. Az alap rohamtempóban szabadul meg az értékpapíroktól, szeptemberben és októberben szinte az összes befektetési jegyét és ETF-ét eladta, ezzel a forint számlapénz volumene 92,6 milliárd forintra nőtt az alapban. Az augusztus végén még több mint 70 milliárd forintot kitevő külföldi részvényállomány is 18 milliárd forintra apadt október végére, miközben a deviza számlapénz mennyisége megnőtt. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az alap lassan megszűnik, a likvid eszközöket pedig vélhetően az államadósság csökkentésére fordítják majd. -->