Magyarország a legrosszabbak között az európai fizetési felmérés szerint

Magyarország a legrosszabbak között van az európai fizetési kockázati index felmérése szerint – hangzott el az Intrum Justitia követeléskezelő cég sajtóbeszélgetésén. Az index 100 és 200 pont közötti értéket határoz meg, a 100-as a legjobb, a 200-as pedig a legrosszabb mutató, Magyarországon az érték 2012-ben 170 pont fölött volt, ezzel a balkáni és adósságválságtól legjobban sújtott mediterrán országok szintjére süllyedtünk. A legfontosabb tényező, ami a mutatót rontja, a leírási veszteség növekedése, amely árbevétel-arányosan 2008-ban még csak 2,7 százalékos volt, tavaly pedig már 3,5 százalékon állt – mondta Felfalusi Péter vezérigazgató.

Hiába egyre több a ki nem fizetett számla, a hazai vállalkozások változatlanul nem fordítanak kellő figyelmet a követeléskezelésre – közölte Majoros Gyöngyvér értékesítési igazgató. Erre utal, hogy sem a lejárt követelésállomány korossága, sem a követelésekkel kapcsolatos reklamációk aránya, sem az átlagos tőkekövetelés nem csökken. Pozitív változás viszont, hogy a vevői adatbázisok minősége javul, egyre kevesebb az úgynevezett ismeretlen adós.

Példaként említette a Kovács és Társa nevű céget, amelyből csak Pest megyében négyezer létezik. Ha egy cég csak ezen a néven tartja nyilván a partnerét, később a követeléskezelő számára is lehetetlenné válik, hogy megtalálja az adóst. Jelenleg azonban úgy tűnik, míg 2008-ban még a céges partnerek 15-20 százaléka tartozott az ismeretlen kategóriába, mostanra 10 százalék alá csökkent az arányuk. Hasonló a javulás a lakossági ügyfelek körében is, a korábbi 25-30-ról 20 százalék alá csökkent az ismeretlenek aránya.

Míg a kereskedelmi, vagyis vállalatok közötti szektorban továbbra is kevés figyelmet fordítanak a cégek a követeléskezelésre, inkább leírják a ki nem fizetett számlákat veszteségként, addig a lakossági szektorban egyre fontosabbá válik a követeléskezelés. A reklamációk száma azonban ennek ellenére is csökkent, az adósok kevesebb mint 5 százaléka panaszkodik, és mindössze 0,78 százalék a jogos reklamációk aránya. A bankok egyébként egyre kevesebb fedezetlen hitelkövetelést adnak el, aminek az is az oka, hogy a hitelkihelyezések volumene csökkent, a távközlési és közműcégek viszont egyre több be nem fizetett számlát adnak át a követeléskezelőknek.

Tervezik egy, a lánctartozás felszámolását célzó törvénytervezet elfogadását is, amelyben kikötik: 30 napnál hosszabb fizetési határidőt nem lehet alkalmazni, és bevezethetik a behajtási költségátalányt. Eszerint nem a megbízó, hanem az adós fizetheti meg a követeléskezelés díjait, ez fellendítheti a követeléskezelői piacot.

Tervezik egy, a lánctartozás felszámolását célzó törvénytervezet elfogadását is, amelyben kikötik: 30 napnál hosszabb fizetési határidőt nem lehet alkalmazni, és bevezethetik a behajtási költségátalányt. Eszerint nem a megbízó, hanem az adós fizetheti meg a követeléskezelés díjait, ez fellendítheti a követeléskezelői piacot. -->