Athén 2002-ben megállapodott az amerikai befektetési bankkal arról, hogy körülbelül tízmilliárd dollár értékű, dollárban és jenben felvett államadósságot átmenetileg euróra váltanak. Az efféle tranzakciók mindennaposnak számítanak a kincstári gyakorlatban, ám a szóban forgó esetben egészen különleges feltételekkel történt a swap-ügylet.
A német magazin információi szerint a Goldman Sachs úgy állapította meg az átváltási árfolyamot, hogy a görögök a reálisnál sokkal több eurót kaptak dollár- és jen papírjaikért. Becslések szerint majdnem egymilliárd dollár kölcsön felvételét jelentette ily módon a swap-akció, ám az egyáltalán nem jelent meg az Eurostatnak küldött jelentésekben. Ily módon Athén 1,4 százalékos GDP-arányos hiányt tudott kimutatni a 2002-es évre; az uniós statisztikai hivatal felülvizsgálata már 2004-ben 3,7 százalékra korrigálta ezt a számot, majd a legújabb botrányok nyomán már 5,2 százalékról beszélnek a szakemberek.
A görög államnak persze a swap futamidejének lejárta - 10-15 év - múlva vissza kell fizetnie a burkolt kölcsönt, ráadásul az ügyletért milliós nagyságrendű jutalékot fizetett a Goldmannak. A befektetési bank - amely a Spiegel megkeresésére nem kívánta kommentálni az értesülést - 2005-ben egy görög banknak adta tovább a swap-papírokat. Az athéni pénzügyi tárca szintén nem foglalt állást az ügyről.
A német magazin szerint egyébként az ezredforduló körül más amerikai bankok az olasz államnak intéztek el hasonló "kozmetikai" swap-tranzakciókat. Devizakereskedők megfogalmazása szerint az efféle pénzügyi derivatívákkal teljesen legálisan meg lehet kerülni a maastrichti szerződésben szereplő három százalékos államháztartási hiány- és hatvan százalékos eladósodási plafont.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.