Az MKB-t is vinnék az MNB-alapítványok?

Az MKB Bank felett tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton és mind a hat, a jegybank által létrehozott alapítvány szerint is minden alapot nélkülöz az a piacon keringő információ, hogy külföldi magántőkealapon keresztül legkésőbb június végéig az alapítványoké lehet az MKB Bank többsége – közölték a Világgazdasággal. A feltételezés szerint csak elterelés lehetett, hogy a jegybanktörvény módosítása visszamenőleges hatállyal rendelte el a titkosítást, hogy a kívülállók azt higgyék, az alapítványoknak a legutóbbi közérdekűadat-szolgáltatásuk záró időpontja, 2014. szeptember vége és a jegybanktörvény 2016. március elejei módosítása közötti időszakkal kapcsolatban nem szeretnék nyilvánosságra hozni gazdálkodásuk adatait. Valójában azt szeretnék elkerülni, hogy kiderüljön: az MNB-től kapott pénzeiket olyan külföldi magántőkealapokba teszik, amelyek vételi ajánlatot tettek az MKB-ra. E szándékot az alapítványok kérdésünkre határozottan cáfolták.

Az Európai Bizottság valószínűleg nem is nézné jó szemmel, ha az MNB-alapítványok lennének az MKB tulajdonosai – különösen, hogy felveti az összeférhetetlenséget az, hogy a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány kuratóriumának elnöke az MKB elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám. Egyesek úgy vélik, korábban felmerült, hogy az alapítványok közvetlenül szálljanak be a bankba, ezt azonban a brüsszeli retorziótól tartva levették a napirendről. Az pedig, hogy ha az MKB-ért lapunk értesülései szerint versenyben maradt két külföldi magántőkealap valamelyikébe az alapítványok pénzt tettek, aligha deríthető ki, miután az ilyen alapok tulajdonosai anonimak maradhatnak, az alapkezelőt ugyan nem utasíthatják, de azért van beleszólásuk abba, hogy az mire költi a pénzüket.