Egyre szélesebb körű egyetértés alakult ki az EU tagállamai között abban, hogy a jelentős görögországi kitettséggel rendelkező európai bankoknak sürgős segítségre, újratőkésítésre van szükségük – derült ki az EU pénzügyminiszterinek kedd este, lapzártánk után véget ért ülésén. A pénzügyminiszterek azonban nyitva hagyták a kérdést, hogy a bajba kerülő bankok feltőkésítése konkrétan milyen módon történjen. A Financial Times szerint az egyik változat értelmében magasabb tőkemegfelelési követelményeket támasztanának a bankokkal szemben.
Tegnap Angela Merkel német kancellár is egyértelművé tette: támogatja a bankok európai szintű feltőkésítési tervét. Az Európai Bizottság elnökével, Jose Manuel Barrosóval folytatott tárgyalása után kijelentette: amennyiben megegyezés születik az EU-ban arról, hogy a bankok nem rendelkeznek elég tőkével a jelenlegi piaci helyzetben, akkor szükség lesz a „pénzügyi tűzfal” megalkotásához.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter még kedden közölte: ha szükséges, a berlini kormány újraindítja azt a támogatási mechanizmust, amit a 2008-as válság kitörésekor már bevetett a bankok feltőkésítésére. „Egyáltalán nem titok, hogy az európai kormányok azon dolgoznak, miként tudnának állami pénzeket a bankszektor megsegítésére átcsoportosítani” – mondta tegnap az IMF európai osztályának vezetője, Antonio Borges a Bloombergnek. Eközben a Morgan Stanley elemzése arra mutatott rá, hogy az európai bankoknak a görög fertőzés kivédéséhez több mint 140 milliárd eurós tőkebevonásra lenne szükségük.
Az utóbbi napokban leginkább a francia-belga Dexia bank helyzete rendült meg. Hétfőn több mint tíz, kedden közel negyven százalékot esett nap közben a bank részvényeinek árfolyama arra a hivatalos bejelentésre, miszerint a bankoknak a kezükön lévő görög állampapírok után a júliusban meghatározott 21 százalékos szint helyett nagyobb veszteséget kellene majd leírniuk. A Dexia tulajdonában 3,8 milliárd euró értékű görög államkötvény van, ami meghaladja a bank jelenlegi, 2,5 milliárd eurós piaci tőkeértékét. A belga kormány be is jelentette, hogy a Dexia kockázatos befektetéseinek elkülönítésére úgynevezett „rossz bankot” hoznak létre. Emellett a belga kormány a bank másik állami főrészvényesével, a francia kabinettel együtt garanciát nyújt a betétesek, illetve a jelentős mértékű francia önkormányzati hitelek számára. A két kormány vizsgálja a bank életképes részének feldarabolási lehetőségét is. A Dexiát a pénzügyi válság kitörésekor, 2008 októberében is ki kellett segíteni: akkor 6,4 milliárd eurónyi tőkét kapott a tulajdonos francia és belga kormányoktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.