Bizonytalan bankrészvények
Elsősorban a görög adósságválság az oka, hogy csökkennek a részvényárak az értékpapírpiacon – mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. A görög állampapírok jelentős része európai bankok birtokában van, ezért a válság megoldása körüli kockázatok növekedése közvetlenül érinti azok tulajdonosait. Mivel nem tudni pontosan, melyik banknak mekkora a követelésállománya Görögországgal szemben, ugyanúgy fokozódik a bizonytalanság az európai bankközi piacokon, mint a Lehman Brothers összeomlása előtt. A pénzpiaci szereplők óvatosabbá válása miatt emelkedő kamatok nyomán drágul a hitelek finanszírozása, ez szűkíti a bankok hitelezési lehetőségeit és csökkenti nyereségüket.
A makrogazdasági folyamatok és a tőkekövetelmények növelése is hozzájárulhatott az európai bankrészvények árfolyamának csökkenéséhez – véli Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. Szerinte az európai bankpapírok értékére a legjelentősebb hatást a villagazdasági folyamatok és kilátások gyakorolják. Az ágazatot érő hatások közül az elemző a görög válság mellett kiemelte a Bázel III néven ismert, a tőkekövetelmények növeléséről szóló rendszert.
Az új szabályok ugyan növelik a bankok és a bankrendszer biztonságát, de csökkentik azok profitját. Háda Bálint szerint a kockázatok – amelyek ellensúlyozására bevezetik a rendszert – a múltban keletkeztek, a követelményrendszer megvalósításának költségei viszont a jövőben jelentkeznek. A részvényesek szempontjából nézve a költségek felmérhetők, a kockázatcsökkenés profitra gyakorolt hatása viszont bizonytalan.
A görög adósságválság hatásai a magyar bankrészvények árfolyamát csak közvetetten érintheti – állítja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. A magyar bankoknak és vállalkozásoknak ugyanis nincsenek érdemben görög érdekeltségeik sem az értékpapírpiacon, sem a reálgazdaságban. Közvetetten azonban a válsággal kapcsolatos hírek befolyásolhatják a magyar részvények értékét is.
