Célkeresztben a bankok

Kiverte a biztosítékot a bankoknál az a fideszes nyolcpontos tervezet, amely a devizaalapú lakáshitelesek terheit hivatott csökkenteni. A javaslat még az idén hatályba léphet, a szakma azonban több pontot is kifogásol. Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke nehezményezte, hogy a kormány le sem ült a szakmával tárgyalni, a törvénytervezetet viszont már a jövő héten benyújtanák, holott abban még alkotmányossági aggályokat felvető passzusok is vannak, és bár rövid távon szimpatikusak lehetnek az elképzelések, hosszú távon veszélyeztetnék az egész hazai jelzálogintézmény működését.

A lakáshitelekre vonatkozó új szabályozás megtiltaná a bankoknak az ügyfél számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, az önkényes kamatemelést, előírná a devizahiteleknél a középárfolyam alkalmazását, és ingyenes előtörlesztési lehetőséget biztosítana. Ha az adós kéri, öt évvel automatikusan meghosszabbítható lenne a futamidő, a bank nem követelhetne az adóstól a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális piaci értékénél többet, sőt, tartós fizetésképtelenség esetén tilos lenne késedelmi kamatot vagy más extra díjat felszámítani.

A bankszövetség szerint elfogadhatatlan, hogy a bankoknak megtiltsák az egyoldalú szerződésmódosítást, az ügyfeleknek viszont megengedjék, hogy bármikor hosszabbíthassák a futamidőt. Szintén helytelennek tartják a középárfolyamon való számítás előírását, hiszen a devizapiacon vételi és eladási árfolyamok vannak, a középárfolyam csak egy szintetikus ár, e helyett egy ársáv meghatározását javasolja a szakma. Az is elfogadhatatlan a bankok számára, hogy az ingatlan értékében maximálják a behajtható tartozást, főleg, hogy számos hitelnél a jelzálogként felajánlott ingatlan mellé egyéb biztosítékokat, például kezeseket is kértek a bankok, amelyek így törlődnek. Emellett egy ilyen intézkedés azt is jelentené, hogy a felvett hitel összege utólag módosulna a szerződésben, ez Erdei szerint jogilag nonszensz.

Hogy a devizahiteleseket segítő nyolc pont pontosan milyen hatással lehet a bankszektorra, még az érintettek sem tudják, a bankok szerint egyelőre nem lehet megbecsülni például, hogy mekkora extra céltartalékot kellene képezniük az intézkedések kapcsán. Az viszont biztos, hogy a törvényjavaslat nyomán drasztikusan csökkenne a bankok nyereségessége, ezt a bankadó már így is jócskán megnyirbálta, sőt a bankszektor több szereplőjét is valószínűleg veszteségessé teszi majd. A bankadóval kapcsolatban egyébként szintén tiltakozott annak idején a bankszövetség, azzal érvelve, hogy a túlzott mértékű sarc a hitelezés visszafogására késztetné a piaci szereplőket, s ezzel lassítaná a reálgazdaság növekedését. A legutóbbi nyilatkozatok viszont, így például Csányi Sándor OTP-s elnök-vezérigazgató múlt heti megszólalása, már belátóbbak. Csányi a Duna Televíziónak adott interjúban kifejtette, hogy nem örült ugyan a bankadónak, de az OTP ezt a terhet el tudja fogadni, hogyha valóban a költségvetési deficit csökkentésére használják fel, az OTP számára ugyanis Magyarország megítélése alapvető fontosságú. Ahhoz viszont, hogy a hitelezési hajlandóság és ezzel együtt a GDP ne csökkenjen, Csányi szerint az lenne a jó és egészséges, ha a bankadó viszonylag rövid időn belül megszűnne, illetve csökkenő mértékű lenne.

A hazai bankszektor számára az adósmentő javaslatokon túl további csapást jelentett a múlt héten a svájci frank drasztikus erősödése. Az alpesi fizetőeszköz ára múlt szerdán napközben 226 forint fölé emelkedett, komoly aggodalommal töltve el nemcsak az adósokat, de a hitelezőket is. A drága frank miatt egyrészt egyre több adósnak okoz nehézséget a hitele törlesztése, és ez rontja a portfóliók minőségét, másrészt a bankok mérlegében a kölcsönök forintban átszámolva vannak nyilvántartva, így a frank erősödése miatt növekszik a hitelek értéke is. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a bankoknak többlettőkére, illetve több forrásra lesz szüksége.

Szintén a tőkehelyzetre van hatása a Bázel III szabályozásnak, amelyről tegnap döntött a Bázeli Bizottság. A döntés várhatóan nagyon sok bankot tőkeemelésre kényszeríthet majd Európa-szerte, a Deutsche Bank már be is jelentette, hogy 9 milliárd euró értékben zártkörű részvénykibocsátást szervez, hogy teljesíteni tudja a követelményeket. Alessandro Profumo, az Európai Bankszövetség elnöke és az olasz UniCredit csoport vezérigazgatója is aggodalmát fejezte ki az új tőkeszabályozással kapcsolatban. A Telepgraphnak nyilatkozó Profumo szerint ha a szabályozók túl magas limiteket szabnak, azzal korlátozzák a bankok által kihelyezhető hitelek mennyiségét is.

A lapunknak nyilatkozó hazai hitelintézetek közül a K&H közölte, hogy folyamatosan nyomon követi a formálódó Bázel III-előírásokat, és azok potenciális hatását igyekszik felmérni, azonban azok még alakuló, folyamatosan változó jellege miatt nem alakított ki végleges véleményt az új szabályokról. Az OTP Bank lapunk kérdésére válaszolva elmondta: hogy szavatolótőkéje 2010 első fél évének végén 1312 milliárd, az előzetes, becsült korrigált mérlegfőösszeg pedig 7590 milliárd forint volt. A tőkemegfelelési mutató értéke 17,3 százalékos volt így, ezen belül az alapvető tőke (Tier 1) goodwillel és immateriális javakkal csökkentett nagysága 13,0 százalékos lett. A bank kiemelkedően magas és biztonságos tőkepozícióját jelzi, hogy az európai CEBS-stresszteszt alapján az OTP csoport 2011-re prognosztizált 16,2 százalékos Tier 1 mutatója a vizsgált 91 bank között a második legjobb. HB

2. Tilos az önkényes kamatemelés

3. Középárfolyamon kell számolni

4. Ingyenes előtörlesztés

5. Automatikusan öt évvel hoszszabbítható a futamidő

6. Az adóssal szembeni követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg

7. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását

8. A felsoroltak nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlanra

2. Tilos az önkényes kamatemelés

3. Középárfolyamon kell számolni

4. Ingyenes előtörlesztés

5. Automatikusan öt évvel hoszszabbítható a futamidő

6. Az adóssal szembeni követelés a jelzáloggal terhelt ingatlan aktuális értékének szász százalékát nem haladhatja meg

7. Tartós fizetésképtelenség esetén megtiltanák minden büntetőkamat, késedelmi kamat, valamint extra díj és költség felszámítását

8. A felsoroltak nem terjedhetnek ki sem az üzleti célú befektetésekre, sem a második vagy harmadik ingatlanra-->