A verseny természetesen jót tesz a magyar bankszektornak, ezt Csányi Sándor sem tagadta, de hozzátette, Magyarország gazdaságának mérete túl kicsi 38 bankhoz. "Nézzük csak meg Hollandiát, ahol 3 nagy bank birtokolja a piac 90%-át" - említette a bankvezér.
Csányi szerint pont a kiélezett verseny vezetett oda, hogy a devizahitelezés elburjánzott Magyarországon, hiszen a piaci helyzet sok szereplőt hajszolt ésszerűtlen magatartásba. Mint mondta, ebből a szempontból nem jött rosszkor a 2008-ban kiteljesedő pénzügyi válság, mely elérte hazánkat is. Ha a devizahitelezés addig megszokott gyakorlata folytatódott volna, az veszélybe sodorta volna a magyar bankrendszert – tudósít a Privátbankár.hu.
A devizahitelesek közül sokan spekuláltak
"Emlékezetem szerint 18 éven alulinak nem adtunk devizahitelt, ezt a konstrukciót felnőtt emberek vették fel. Ez az egyik. De nézzük tovább. Ezek a felnőtt emberek tájékoztatva lettek a kockázatokról, meg lehet nézni a nyomtatványokat, legalábbis az OTP esetében. A harmadik tényező pedig, hogy aki annak idején forinthitelt vett fel, még mindig rosszabbul járt, mint aki devizában adósodott el. És van egy negyedik tényező is, amiről sokan megfeledkeznek. A devizaadósok jelentős része szabad felhasználású devizahitelt vett fel, ami azt jelentette, hogy felvette a hitelt, fedezetül adta az ingatlanát, a hitelt pedig betétekbe fektette, kihasználva a kamatok közti különbséget, magyarul, ezek a hitelesek kifejezetten spekulatív céllal vették fel a kölcsönt. Ez nagyjából a fele a devizahiteleseknek, ők valószínűleg sejtették, hogy mi a különbség a forint- és a devizahitel között, hiszen ebből akartak megélni" - mondta Csányi Sándor.
Az elnök-vezérigazgató szerint a legbosszantóbb az, hogy ezeknek az adósoknak egy nagy részét a hitelközvetítők beszélték rá a devizahitelre. "A hitelközvetítők a szegénység vámszedői" - mondta Csányi. Sőt, sok brókercég beszélt rá ügyfeleket befektetésekre a bankbetétek helyett, ők 2008-ban nagyot buktak aztán.
"Nem a bankszektor vezette meg ezeket az embereket, hanem a hitelközvetítők" - hangsúlyozta Csányi, aki szerint 2008-at megelőzően a hitelesek 60-70%-a közvetítők útján vett fel deviza alapú jelzálogkölcsönt. "És most ezek a hitelközvetítők forinthitelek kiajánlására készülnek" - mondta az OTP első embere. Csányi szerint alaposan át kellene gondolni, hogy a hitelközvetítők folytathassák-e tovább ténykedésüket az országban.
Nincs munka, nincs pénz
"Nincs hitel kockázat nélkül, vagy az árfolyam miatt, vagy a kamat miatt az adós kockázatot vállal. Arról meg mindenki hallgat, hogy a bajban lévő adósok nagy része nem az árfolyamok miatt van bajban, hanem azért, mert nincs munkája" - hívta fel rá a figyelmet az elnök-vezérigazgató.
Csányi szerint lehetett volna olyan javaslatot az asztalra tenni, ami az adósoknak és a bankoknak is megfelelt volna. A kormány mostani javaslata azonban komoly problémák elé állíthatja a válságot tulajdonképpen stabilan átvészelő hazai bankszektort. "Azt minden közgazdász tudja, hogy ha nem stabil a bankszektor egy országban, akkor az az ország kockázatosabb lesz. Tetszik, nem tetszik, ez egy olyan házasság, amiből nem lehet kiszabadulni" - hívta fel rá a figyelmet Csányi.
Így is maradnak sokan, akik kilátástalan helyzetbe kerülnek. A banki kilakoltatások alóli moratóriumot a kormány azonban már feloldotta. Csányi ehhez hozzáfűzte, hogy az OTP csak olyan ügyfelet lakoltat ki, aki nem hajlandó szóba állni a bankkal, ezek száma viszont elenyésző - "jó ha egy-két ilyen eset lesz idén".
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.