Deficit a kasszáknál

Négy, zsinórban nyereséges negyedév után az idén április és június között ismét buktak a nyugdíjpénztárak a befektetéseiken – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) friss adataiból. A második negyedben a magánnyugdíjpénztárak csaknem 48 milliárd forintot veszítettek a portfólióikon, ezt minden bizonynyal a dél-európai országok adósságválsága és az emiatt bekövetkezett piaci események okozták. Az első három hónapban – amikor még kitartott a tőzsdéken és a hazai állampapírpiacon a jó hangulat – viszont csaknem 165 milliárd forint hozam ütötte a pénztártagok markát, vagyis az idén egyelőre még több mint százmilliárd forintos pluszban vannak a kasszák befektetései.

Mivel a pénztártagoknak nagyjából a négyötödét a növekedési portfóliókba sorolták be, a portfóliók összetétele is nagyjából az ezekkel kapcsolatos elvárásokat tükrözi. A pénztárak a fél év végén mintegy 2840 milliárd forintot kezeltek, ennek több mint 30 százaléka volt befektetési jegyekben, 11 százaléka pedig részvényekben. A portfóliók csaknem 49 százalékát viszont magyar állampapírok tették ki, ezek aránya nőtt is az elmúlt negyedévekben. Ez összhangban van azzal a tavaly nyáron életbe léptetett szabályozással, amely maximálta a külföldi eszközök részesedését a nyugdíjalapokban annak érdekében, hogy a kasszák több hazai állampapírt vásároljanak.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a második három hónapban csaknem 23 ezerrel, 3,045 millióra nőtt, így megközelítette a tavaly októberi, történelmi csúcsnak számító értéket. (A taglétszám tavaly év végén amiatt csökkent több tízezer fővel, hogy az idősebb pénztártagok számára lehetővé tették az egypillérű, tisztán állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést.) Hiába nőtt viszont az elmúlt 12 hónapban egy kisvárosnyival a magánkasszák taglétszáma, a munkáltatók által befizetett díjbevételen ez nem látszik. Sőt a tagdíjbevételek drasztikusan, 14 százalékkal, 146,5 milliárd forintra csökkentek az első fél évben.

Ami viszont jó hír lehet a pénztárak számára, hogy kevesebb lett az intézmények közötti átlépések száma. Míg az első negyedévben még csaknem 90 ezren váltottak kasszát, a másodikban a hűtlen tagok száma 57 ezerre apadt. Ebben közrejátszhatott egyrészt az is, hogy a törvényi szabályozás módosulása miatt ez évtől az öt éven belül kettőnél többször pénztárat vagy portfóliót váltó tagok elveszíthetik a megtakarításaikra járó tőke- és hozamvédelmet, de az is, hogy nyilvánosságra hozták a 2009-es hozammutatókat. Utóbbiak ismeretében pedig a korábban tömegesen távozó OTP-s ügyfelek vándorlási hajlandósága alábbhagyhatott.

A kliensekért folyó hajsza ennek ellenére nem csillapodott a kasszák között. A magánnyugdíjpénztárak az első fél év végére több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki a tagokat szervező ügynököknek jutalékként, ez több mint a duplája az egy évvel korábbinak, és a marketingcélú kiadások is hozzávetőlegesen 66 százalékkal emelkedtek. Komolyabb, mintegy 25 százalékos megtakarítást a pénztárszolgáltatóknak fizetett díjaknál értek el a piaci szereplők, emellett a garanciadíj is körülbelül a felére csökkent. Összességében véve a kasszák bevételei nem egészen 8, a kiadásaik viszont 9,6 százalékkal nőttek a múlt évhez képest, így az első fél évet a 2009-esnél nagyobb, 643 millió forintos veszteséggel zárták. HB

-->