Erősödhet a banki szigor
A június 11-től életbe lépő új szabályok közül a legfontosabb változás, hogy a pénzügyi szolgáltatók a továbbiakban nem nyújthatnak kizárólag fedezetalapon hitelt, vagyis a kölcsönért folyamodó adósjelölt hitelképességét minden esetben meg kell vizsgálniuk.
A pénzügyi szolgáltatóknak emellett belső szabályzatot is kell készíteniük, amelyben rögzítik, hogy milyen feltételek mellett állapítják meg az adósok hitelképességi, illetve hitelezhetőségi limitjét, és gondoskodniuk kell arról is, hogy az ügyfelek előzetesen megismerhessék a jegybank és a pénzügyi felügyelet honlapján közzétett, a túlzott eladósodottság kockázatairól szóló tájékoztatót.
A belső szabályzatnak pedig – a rendelet szövege alapján – igen részletesnek kell lennie: hiteltípusonként rögzíteni szükséges például, hogy a bank vagy egyéb pénzügyi szolgáltató milyen jövedelmi elemeket és milyen igazolás mellett vehet figyelembe a hitelezhetőségi limit kiszámításakor.
A devizaalapú hiteleknél pedig százalékos limit is érvénybe lép júniustól, amely ismételten hátrányba hozza ezeket a kölcsönöket. A rendelet ugyanis előírja, hogy az euróalapú hiteleknél csak a megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékáig finanszírozható az ügyfél, egyéb idegen fizetőeszközben denominált kölcsönnél viszont már csak 60 százalék ez az arány.
Gondol a jogszabály a lakás-takarékpénztári szerződéssel kombinált hitelkonstrukciókra is. Ezeknél ugyanis előírja a szolgáltatóknak, hogy a havi törlesztőterhet növelő tételként vegye figyelembe a pénztári befizetéseket. Érdekes emellett, hogy ha a hitel akciós feltételekkel indul és ezáltal alacsonyabb kezdőrészletet kalkulál a szolgáltató, a jövőben fizetendő legmagasabb törlesztőrészletet kell figyelembe vennie a hitelképesség vizsgálatánál.
A jogszabály új passzusainak hatálybalépése várhatóan tovább szűkíti a potenciális hitelfelvevők körét, hiszen a leendő adósokkal szemben minimális rugalmasságot sem engedélyez a pénzügyi szolgáltatóknak. Pedig az új lakossági kihelyezések mennyisége enyhén szólva sincs a csúcson: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint, bár valamelyest élénkült a hitelfelvételi kedv, még márciusban is 45 milliárdnyi új kölcsönt vettek fel euróban és forintban a hazai háztartások, amelyből alig 18 milliárdot tettek ki a lakáscélú hitelek. Mindezek eredményeképpen a lakosságnál lévő kölcsönök állománya az utóbbi hónapokban stagnál vagy enyhén csökken, csak a hazai deviza árfolyammozgása miatt akad egyszer-egyszer példa a növekedésre.
A leendő adósok helyzetét ráadásul nehezítik ugyanezen rendelet márciusban már hatályba lépett egyéb szakaszai is, amelyek a hitel/fedezet arányra vonatkozóan állapítanak meg korlátokat. Ezek szerint a forinthiteleknél a kihelyezett kölcsön nem haladhatja meg a fedezetként felajánlott ingatlan értékének 75, euróhitelnél 60, más devizahitelnél pedig 45 százalékát. Pénzügyi lízingnél valamivel megengedőbb a szabályozás: itt a hitel/fedezet arány legfeljebb 80, 65, illetve 50 százalék lehet. Ugyanez a jogszabály megállapított bizonyos korlátokat a gépjárműhitelekre vonatkozóan is. Ezek futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, és forinthitelnél a kölcsön összege nem haladhatja meg a gépjármű piaci értékének 75, euróhitelnél a 60, egyéb devizánál pedig a 45 százalékát. Pénzügyi lízingnél – hasonlóan az ingatlanfedezetes hitelekhez – 5 százalékponttal magasabb limiteket enged meg a jogszabály.
Az új szabályozás ugyanakkor szakértők szerint továbbra sem oldja meg megnyugtatóan az egyéb szolgáltatóknál lévő hitelek ellenőrizhetőségét: erre csak a teljes körű adósnyilvántartás lenne alkalmas, de ebből egyelőre csak két, önkéntes alapon működő változat működik a hazai piacon. BM
Főbb változások (2010. június 11-én hatályba lépő, a körültekintő lakossági hitelezésről szóló rendeletben)
- a fedezetalapú hitelezés megszűnése- belső szabályzat létrehozásának előírása a szolgáltatók számára
- hitelezhetőségi limit létrehozása az adósokra vonatkozóan
- elfogadott jövedelemigazolási kör meghatározásának előírása
- a maximális törlesztőrészlet hitelezhetőségi limithez való viszonyítása
- lakástakarék-szerződés befizetéseinek havi törlesztőterhet növelő tételként történő beszámítása
- induló, akciós törlesztőrészletek kiszűrése
- belső szabályzat létrehozásának előírása a szolgáltatók számára
- hitelezhetőségi limit létrehozása az adósokra vonatkozóan
- elfogadott jövedelemigazolási kör meghatározásának előírása
- a maximális törlesztőrészlet hitelezhetőségi limithez való viszonyítása
- lakástakarék-szerződés befizetéseinek havi törlesztőterhet növelő tételként történő beszámítása
- induló, akciós törlesztőrészletek kiszűrése-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.