Év végére lezárulhat a biztósítókartell-ügy

A bíróság tegnap tartotta az egyetlen tárgyalási napot a perben, amelynek előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2006 decemberében megállapította: az Allianz Hungária és a Generali-Providencia biztosító, illetve a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz), valamint három alkuszcég 2000 és 2005 között versenyellenes megállapodásokat kötöttek. Ezek keretében ugyanis a biztosítók a márkakereskedők autójavító műhelyeinek fizetendő javítási óradíj mértékét a kereskedők által kiközvetített biztosítások számától és arányától is függővé tették.

A fogyasztókat, illetve a többi piaci szereplőt károsító megállapodások így a GVH értelmezése szerint hozzájárultak ahhoz, hogy a javítási óradíjak emelkedjenek, ami pedig végső soron a casco biztosítási díj összegét növelte meg, valamint hatással volt a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások díjaira is. A GVH ezért jelentős, közel hétmilliárd forintos bírságot szabott ki az érintettekre. Az Allianzot 5,3 milliárd, a Generalit mintegy egymilliárd forint befizetésére kötelezte a hatóság, aminek a két cég még 2007 márciusában eleget is tett.

A Gémosz 360 milliós, míg a három alkuszcég pár tízmilliós bírságot kapott. Az érintettek – az egyik alkuszcég kivételével – a GVH határozatát bírósági úton támadták meg, az ügyben eljáró Legfelsőbb Bíróság pedig azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a biztosítók és az autójavítók, illetve ez utóbbiak egyesülete közötti megállapodások az uniós jog értelmében a piaci verseny kizárására, korlátozására vagy torzítására irányuló megállapodásoknak minősülnek-e.

„Ha az Európai Bíróság azt mondja ki, hogy a GVH által elmarasztalt gyakorlat nem sérti az uniós jogot, akkor azt a Legfelsőbb Bíróság ítéletének is tükröznie kell” – mondta el lapunknak Lehóczki Balázs, az Európai Bíróság munkatársa. Ez annyit jelenthet, hogy a GVH határozatát meg kell semmisíteni, és a befizetett bírságot is vissza kell téríteni. Az ügyben még az Európai Bíróság július közepén kezdődő nyári szünete előtt megszülethet a főtanácsnoki indítvány, amiből következtetni lehet az év végéig megszülető ítéletre, miután a testület általában ezt tartja irányadónak.