Háríthatatlan a bankadó
Az egyetlen kiskaput a januártól hatályos magatartási kódexben szereplő passzus rejti, amely szerint a szolgáltatók akkor emelhetnek az ügyfeleket terhelő költségeken, ha az adózási, illetve tartalékolási szabályok – a hitel- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő módon – megváltoznak. A kormányoldalról érkező nyilatkozatok szerint ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a magatartási kódexből kikerül ez a passzus is.
A magatartási kódex ugyanakkor ezen túlmenően is részletesen szabályozza, hogy a bankok – és más, hitelezési tevékenységet végző pénzügyi szolgáltatók – mikor emelhetnek a kamatokon. Ilyen eset lehet a kötelező betétbiztosítás összegének vagy díjának változása, a pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása, illetve az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása is. A forrásszerzési lehetőségek, illetve költségek is szolgálhatnak a kódex szerint az áremelés alapjául: ilyen lehet egyebek mellett Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár emelkedése, a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak mozgása, illetve a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása.
A 2009 márciusában elfogadott, az egyoldalú banki szerződésmódosításokról szóló jogszabály szintén eléggé megköti a szolgáltatók kezét. Eszerint a szolgáltatóknak a külső feltételek kedvező változását is érvényesíteniük kell az árakban (ezt egyébként a kódex is előírja), és nagyon fontos elem az is, hogy ugyanazon feltétel változása csak egy kamat-, díj- vagy költségelem változását indokolhatja. A jogszabály szerint a kamatot, díjat vagy költséget érintő, egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen módosítást – referencia-kamatlábhoz kötött árnál a kamat módosítása kivételével – a hatálybalépést megelőzően legalább hatvan nappal hirdetményben közzé kell tenni, és az ügyfelet is értesíteni kell. Továbbá a kölcsön- és lízingszerződéseknél a kamat, díj vagy költség ügyfél számára kedvezőtlen módosításakor az ügyfél a módosítás hatálybalépése előtt (a jelzáloghitelek kivételével) jogosult a szerződés díjmentes felmondására is. Fontos szabály az is: a szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével, s az egyes díjak szerződésben meghatározott számítási módja, konkrét összege vagy felső határa egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül nem változtatható meg.
A jegybanki statisztikák szerint a hazai pénzügyi szolgáltatók eddig eléggé vegyesen érvényesítették az árazásukban a piaci mozgások hatásait. A devizaalapú hitelek kamatai például alig változtak a 2008 végi, 2009 eleji krízishelyzet csillapodását követően: az euróban denominált lakáshiteleknél tavaly végig 7,5 százalék környékén mozgott az átlagos, az ügyfeleket terhelő ráta, és csak áprilisban mérséklődött a 7 százalék alatti szintre.
A forintkölcsönöknél ugyanakkor már sokkal jobban követték a bankközi, illetve jegybanki ráták mozgását a hitelintézetek: a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába például 5,96, a lakáscélú kölcsönöké pedig 341 bázisponttal mérséklődött az áprilisig tartó egy év alatt. VG
Számolnak az osztrákok
Az osztrák pénzügyi szolgáltatói csoportokat igen hátrányosan érintené a magyarországi különadó bevezetése – állapítja meg a Wirtschaftsblatt. Az osztrák lap által közölt, előzetes kalkulációk szerint – amennyiben a nyereség és az eszközállomány is a teher alapjául szolgálna – az Erstére 38, a Raiffeisenre 34, a Bank Austria csoportra pedig 25 millió euró pluszadóteher jutna. Federico Ghizzoni, az UniCredit kelet-európai régiós vezetője szerint a kirótt adóteher jóval nagyobb annál, mint amit a bankok az ügyfelekre hárítás nélkül ki tudnának gazdálkodni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.