Hátul a magyar bankok
A szlovák hitelintézeti szektor például tavaly 513,9 millió eurós összesített adózott nyereséget ért el, több mint a dupláját az egy évvel korábbinak. Ezt a gyors gazdasági növekedéssel és a piaci szereplők nagy üzleti aktivitásával magyarázta a Szlovák Nemzeti Bank.
A magyar kereskedelmi bankok viszont tavaly csak 38,4 milliárd forint profitot termeltek, ez jócskán elmarad a 2005 és 2007 között megszokott, 300 milliárd feletti szinttől, és a tavalyi, bő 200 milliárdos profitnak is csak a töredéke. Ez annak ellenére van így, hogy a tavalyi eredményeiket közzétevő bankok – a nemzetközi számviteli szten-derdek (IFRS) szerint – igen komoly, összességében 150 milliárd forint feletti nyereséget értek el, és némelyikük eredménye még jobb is lett a vártnál. A magyar bankszektor tavalyi gyenge teljesítményét több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy a problémás hitelek utáni céltartalék és értékvesztés mennyiségét nem sikerült csökkenteni. Emellett – a gazdaság gyenge teljesítménye miatt – változatlanul alacsony a hitelezési aktivitás, és különadó is terheli az ágazatot.
Sovány vigasz, hogy több régiós ország bankszektora is hasonló cipőben jár: a bolgár bankok által produkált, 315 millió eurónak megfelelő nyereség például ötödével alacsonyabb a megelőző évinél. Romániában még rosszabb a helyzet, bankrendszere ugyanis tavaly veszteséges volt. Míg 2008-ban még majdnem egymilliárd eurónyi volt a szektor teljes profitja, tavaly 72 millió eurónak megfelelő volt a veszteség, és 255 bankfiók zárt be. Az elmúlt két évben pedig ötezer embert bocsátottak el a román bankszektorból, ahol 2010 végén 66 753-an dolgoztak. (A román számviteli szabályok szerint 2009-ben 20, 2010-ben pedig 22 bank volt veszteséges.)
„Szoros összefüggés van egy ország gazdasági helyzete és bankrendszerének teljesítménye között” – magyarázta az adatokat Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke. Szlovákiában ugyanis viszonylag alacsony a költségvetési hiány és gyors a gazdasági növekedés. Szerinte a lengyel és cseh makrogazdasági mutatók alapján még szebb lehet ez utóbbi két ország bankrendszerének teljesítménye.
Bulgáriában azért volt kisebb a bankrendszer nyereségének csökkenése, mint nálunk, mert az ottani pénzügyi hatóság korlátozta a bankok növekedését, így azok hitelportfóliója kevésbé romlott – mondta a szakértő. Romániában viszont jelentősen megnőtt a késedelmes vagy nem fizető adósok aránya. A szomszéd országból ugyanis jóval többen dolgoztak vendégmunkásként Nyugat-Európában, de a gazdasági válság következtében sokuk elvesztette a munkáját, ezért már nem tudták fizetni korábban felvett hiteleiket.
Marsi Erika arra számít, hogy Szlovákiában fennmarad a kedvező gazdasági környezet, és a bankok tovább növelhetik profitjukat. Az ország kis mérete ugyanakkor kockázatot és gátat is jelent gazdasági növekedésben és a bankok térnyerésében. Romániában viszont kedvező gazdasági változások után sokkal jobbak a bankok növekedési kilátásai. Magyarország és Bulgária bankszektorának jövőjét a szakértő szerint nehezebb előre jelezni, mert az országok kis mérete és a gazdasági helyzet is kockázatnövelő tényező.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.