Hátul a magyar bankok

Rosszul áll a magyar bankszektor a környező országokéhoz képest: a szlovák és a bolgár bankrendszer is nagyobb profitot termelt 2010-ben, Csehországban és Lengyelországban pedig még jobb adatok várhatók.

A szlovák hitelintézeti szektor például tavaly 513,9 millió eurós összesített adózott nyereséget ért el, több mint a dupláját az egy évvel korábbinak. Ezt a gyors gazdasági növekedéssel és a piaci szereplők nagy üzleti aktivitásával magyarázta a Szlovák Nemzeti Bank.

A magyar kereskedelmi bankok viszont tavaly csak 38,4 milliárd forint profitot termeltek, ez jócskán elmarad a 2005 és 2007 között megszokott, 300 milliárd feletti szinttől, és a tavalyi, bő 200 milliárdos profitnak is csak a töredéke. Ez annak ellenére van így, hogy a tavalyi eredményeiket közzétevő bankok – a nemzetközi számviteli szten-derdek (IFRS) szerint – igen komoly, összességében 150 milliárd forint feletti nyereséget értek el, és némelyikük eredménye még jobb is lett a vártnál. A magyar bankszektor tavalyi gyenge teljesítményét több tényező is magyarázza. A legfontosabb, hogy a problémás hitelek utáni céltartalék és értékvesztés mennyiségét nem sikerült csökkenteni. Emellett – a gazdaság gyenge teljesítménye miatt – változatlanul alacsony a hitelezési aktivitás, és különadó is terheli az ágazatot.

Sovány vigasz, hogy több régiós ország bankszektora is hasonló cipőben jár: a bolgár bankok által produkált, 315 millió eurónak megfelelő nyereség például ötödével alacsonyabb a megelőző évinél. Romániában még rosszabb a helyzet, bankrendszere ugyanis tavaly veszteséges volt. Míg 2008-ban még majdnem egymilliárd eurónyi volt a szektor teljes profitja, tavaly 72 millió eurónak megfelelő volt a veszteség, és 255 bankfiók zárt be. Az elmúlt két évben pedig ötezer embert bocsátottak el a román bankszektorból, ahol 2010 végén 66 753-an dolgoztak. (A román számviteli szabályok szerint 2009-ben 20, 2010-ben pedig 22 bank volt veszteséges.)

„Szoros összefüggés van egy ország gazdasági helyzete és bankrendszerének teljesítménye között” – magyarázta az adatokat Marsi Erika, a Nemzetközi Bankárképző Központ alelnöke. Szlovákiában ugyanis viszonylag alacsony a költségvetési hiány és gyors a gazdasági növekedés. Szerinte a lengyel és cseh makrogazdasági mutatók alapján még szebb lehet ez utóbbi két ország bankrendszerének teljesítménye.

Bulgáriában azért volt kisebb a bankrendszer nyereségének csökkenése, mint nálunk, mert az ottani pénzügyi hatóság korlátozta a bankok növekedését, így azok hitelportfóliója kevésbé romlott – mondta a szakértő. Romániában viszont jelentősen megnőtt a késedelmes vagy nem fizető adósok aránya. A szomszéd országból ugyanis jóval többen dolgoztak vendégmunkásként Nyugat-Európában, de a gazdasági válság következtében sokuk elvesztette a munkáját, ezért már nem tudták fizetni korábban felvett hiteleiket.

Marsi Erika arra számít, hogy Szlovákiában fennmarad a kedvező gazdasági környezet, és a bankok tovább növelhetik profitjukat. Az ország kis mérete ugyanakkor kockázatot és gátat is jelent gazdasági növekedésben és a bankok térnyerésében. Romániában viszont kedvező gazdasági változások után sokkal jobbak a bankok növekedési kilátásai. Magyarország és Bulgária bankszektorának jövőjét a szakértő szerint nehezebb előre jelezni, mert az országok kis mérete és a gazdasági helyzet is kockázatnövelő tényező.