Itthon is vásárolhat az OTP

Nem zárható ki, hogy a további terjeszkedést tervező OTP Bank Magyarországon is vásároljon – közölte Csányi Sándor elnök-vezérigazgató a hitelintézet éves rendes közgyűlését követő sajtótájékoztatón pénteken. Erről viszont – tette hozzá – csak akkor lehet szó, ha a tranzakciónak nincs versenyjogi korlátja, illetve az eladásra kínált hitelintézet illeszkedik az OTP profiljához. A bank egyébként jelenleg egy kisebb méretű szereplőt vizsgál Magyarországon. Ami pedig a külföldi terjeszkedési lehetőségeket illeti: az elnök-vezérigazgató szerint elsősorban azokon a piacokon szeretnének vásárolni, ahol a bankcsoport súlya kisebb az ideálisnál. A lépések stádiuma kapcsán Csányi Sándor közölte: van olyan piac, ahol egyelőre nézelődnek, de van olyan bank is, ahol már eljutottak a tárgyalásig vagy az átvilágításnál tartanak.

A közgyűlésen pedig a vártnak megfelelően alakultak az események. Ismét nem szavazták meg a részvényesek a tízszázalékos szavazati korlátról szóló javaslatot. Igaz, a sikerhez nem sok hiányzott, hiszen az előterjesztés a szükséges 75 helyett 65 százalékos támogatást kapott. A javaslat lényege, hogy a közgyűlésen egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatna 10 százalékot meghaladó szavazati jogot. Az OTP jelenleg érvényes alapszabálya 25 százalékban, illetve, ha a társaságban más részvényes vagy részvényesi csoport szavazati joga is meghaladja a 10 százalékot, akkor 33 százalékban maximálta az egy részvényes által gyakorolható szavazati jogokat. A módosítással a menedzsment az ellenséges felvásárlás elvi lehetőségét próbálná csökkenteni, igaz, ilyen veszélyről jelenleg nincs szó. Csányi Sándor közlése szerint ugyanakkor a jövő évi közgyűlésen is beterjesztik a javaslatot.

Megfelelt a vártnak a nyereség felhasználásáról szóló döntés is. Ennek értelmében az OTP a tavalyi eredmény után sem fizet osztalékot, hanem a nyereséget (az általános tartalékképzés után) az eredménytartalékba helyezik. Az elnök-vezérigazgató szerint az osztalék ismételt elmaradását az indokolja, hogy a banknak óvatos tőkepolitikát kell folytatnia, hiszen az új, később bevezetendő tőkekövetelmények kapcsán még vannak bizonytalanságok, illetve még szükséges számítani regionális válságok kialakulására is, például Olaszországban, Görögországban, Portugáliában vagy Spanyolországban. Az osztalékfizetés ellen szól továbbá az elnök-vezérigazgató szerint, hogy a bankcsoport további terjeszkedésre készül. Csányi Sándor ezzel együtt úgy vélekedett: a részvényeseket kárpótolja a részvény árfolyamának emelkedése az osztalék elmaradásáért. Emellett – tette hozzá – az év végén, a helyzet stabilizálódását követően a menedzsment kidolgoz egy három-öt évre szóló osztalékpolitikát is, amelyhez aztán következetesen tartják is magukat.

A tavalyi évről szóló beszámolóban Csányi Sándor kiemelte: a gazdasági válság közepette sikeresen működött a bankcsoport, hiszen mind likviditása, mind tőkehelyzete kiváló.

Csányi kitért az EBRD által nyújtott alárendelt kölcsöntőkére is. Az elnök-vezérigazgató szerint azt nem az OTP kérte, hanem az EBRD kívánta kihelyezni, elutasítani pedig azért nem lehetett, mert az ügylet meghiúsulását rosszul fogadta volna a piac. Az alárendelt kölcsöntőke nyújtásának feltételei viszont annyira kedvezőtlenek voltak – mutatott rá az elnök-vezérigazgató –, hogy már a szerződéskötéskor látszott, nem hívják le azt. Viszont az ügylet részeként az EBRD-hez került az OTP saját portfóliójában tartott részvények árfolyam-emelkedéséből származó haszon is, ily módon 4-5 milliárd forinttal rövidítve meg a bankot. Mindezek alapján Csányi Sándor úgy vélekedett: az EBRD eljárása méltatlan volt egy nemzetközi hitelintézethez. Majd kijelentette: ha máskor ilyen segítséggel kopognának, akkor becsapjuk az ajtót.

A közgyűlésen történtek alig befolyásolták az OTP árfolyamának mozgását: a bankpapír pénteken minimális mértékben, 0,26 százalékkal, 7180 forintra gyengült, miközben a BUX index 0,16 százalékos emelkedést produkált. BM