Jobban védené magát az OTP
A javaslat egyáltalán nem értékelhető nagy meglepetésként, hiszen az OTP menedzsmentje a tavalyi közgyűlésen már élt egy azonos tartalmú előterjesztéssel, ám akkor 2011. április végéig kívánták hatályossá tenni a megkötést. A tulajdonosi fórumon ugyanakkor már nem sikerült áttolni a módosítást, hiszen az előírt 75 százalékos többség helyett csak 70-et kapott.
A most előterjesztett javaslat tartalma mellett az indoklásban feltüntetett érvek sem túl meglepőek. Az előterjesztés szövege szerint a jelenlegi pénzügyi-gazdasági környezetben az aktuális részvényárak mellett viszonylag könnyen előfordulhat a részvényesi szerkezet jelentős átrendeződése. Erre a helyzetre tekintettel célszerű a szavazati korlátozás olyan tartalommal történő módosítása, amely az egy részvényes vagy részvényesi csoport által gyakorolható szavazati jogok mennyiségét az összes szavazásra jogosító részvény 10 százalékában limitálja. Ezáltal biztosítható – érvel a javaslat –, hogy egyetlen részvényes vagy részvényesi csoport se rendelkezzen túlzott erőfölénnyel a közgyűlési döntések meghozatala során.
A menedzsment szándékai a bankcsoport meglehetősen heterogén tulajdonosi szerkezetének tükrében érthetőnek tűnnek, bár akut felvásárlási veszélyről nyilvánvalóan nincs szó. December végén mindöszsze három, öt százaléknál nagyobb befolyással bíró tulajdonos szerepelt a részvénykönyvben, és a papírok csaknem háromnegyede külföldi tulajdonosok kezén forog. Mindezek tükrében egyébként meglehetősen bizonytalan az április végi szavazás kimenetele is. Jogszabályi korlátai mindenesetre nincsenek egy ilyen lépésnek: sem a magyar, sem az uniós szabályozás nem tartalmaz ezt gátoló megkötést.
Az OTP árfolyamára ugyanakkor – legalábbis rövid távon – semmiféle hatása nincs a bejelentésnek – állítják elemzők. „Jelenleg nincs semmiféle felvásárlási prémium beárazva az árfolyamba” – mondja Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír elemzője. Hosszabb távon persze – tette hozzá – elképzelhető, hogy negatív hatással lesz a cég részvényére ez a limit, hiszen ezáltal az OTP nehezen felvásárolható társasággá válik.
„Jelenleg viszont a vezető hazai hitelintézet nem számít felvásárlási célpontnak” – mondja Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Herczenik szerint az OTP menedzsmentjének jóváhagyása nélkül egyébként sem lehetne megvásárolni a bankot, a vezetőségnek jelenleg pedig nincsenek ilyen szándékai. A 10 százalékos korlát bevezetésének másik praktikus oka az elemző szerint az lehet, hogy más fontos kérdésekben – például akvizíciók, osztalékfizetés – ne szerezhessen egy-egy tulajdonos túl nagy befolyást a közgyűlési szavazásokon, és döntsön esetleg ellentétesen a menedzsment akaratával.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője is, aki rámutatott: tavaly is szerepelt már ilyen javaslat a közgyűlésen, de Megdet Rahimkulov és más befektetői csoportok ellenszavazatai miatt elbukott. A szakember egyetért abban, hogy ha meg is szavazzák az idén a limitet, az a bankrészvény árfolyamára nem lesz hatással: nem a felvásárlási sztori miatt emelkedik ugyanis az OTP árfolyama, hanem a bankrészvények piacán tapasztalható általános fellendülés következtében. BM–HB


