Jól reagáltak a válságra a takarékok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságPénzügyi szolgáltatók. Nagyjából 28 százalékkal, 7,3 milliárd forintra esett vissza 2009-ben a szövetkezeti hitelintézeti szektor adózás utáni eredménye. A csökkenés – hasonlóan a kereskedelmi banki szektorban megfigyelhető folyamatokhoz – elsősorban annak tulajdonítható, hogy a céltartalék és értékvesztés állománya bő másfélszeresére, 12,9 milliárd forintra emelkedett.
A szektor átlagos eszközarányos jövedelmezősége (ROA) ennek megfelelően 0,66-ról 0,54 százalékra, a tőkejövedelmezőség (ROE) pedig 9,8-ről 7,4 százalékra esett vissza. A bankokhoz képest eltérést jelent ugyanakkor, hogy a gazdasági válság hatására jelentősebb egyszeri romlás nem következett be, mert a 2009-es eredmény többé-kevésbé belesimul a hosszabb távon is mérséklődő trendbe. (Ráadásul a bankok a rossz hiteleik után nagyságrendekkel többet voltak kénytelenek tartalékolni, és a növekedés üteme náluk csaknem háromszoros volt.) Ennek hatására a szövetkezetek átlagos jövedelmezősége változatlanul jelentősen pozitív maradt. További kedvező körülmény, hogy mindössze négy szolgáltató volt az év egészében veszteséges, bár az alacsony jövedelmezőségű (5 százalékos tőkearányos nyereségszint alatti) szövetkezetek száma a veszteségesekkel együtt a teljes alszektor szolgáltatóinak egynegyed részét tette ki.
Ami az egyes eredménysorokat illeti, ott – a céltartalékok alakulásán kívül – nem nagyon történt tavaly jelentős változás. A 65,2 milliárd forintos kamateredmény mindössze 800 millió forinttal maradt el a bázisidőszakitól, ám ezt bőven ellensúlyozta a díj- és jutalékeredményeknél jelentkező 1,6 milliárd forintos növekedés. Tovább szépített az eredményoldalon, hogy a működési költségek szintjét egymilliárd forinttal, 62,3 milliárdra sikerült mérsékelni 2009-ben.
A mérlegadatok alapján viszont egyértelműen kedvező a kép, akár a gazdasági környezettel, akár a kereskedelmi banki szektor teljesítményével összevetve. A szövetkezeti hitelintézetek összesített mérlegfőösszege 1602,6 milliárd forintot ért el 2009 végén, ez szerény, 1,5 százalékos bővülést tükröz, ám a bankszektor eszközállományának tavalyi, 8 százalék környéki visszaesését figyelembe véve egyáltalán nem rossz teljesítmény.
A betétállomány 1,8 százalékkal emelkedett tavaly, ami a piaci környezetet tekintve szintén megfelelőnek mondható. A szövetkezeti hitelintézeti szektor forrásainak legnagyobb részét ugyanis továbbra is a lakossági ügyfelek által elhelyezett betétek teszik ki, amelyek piacán gyilkos verseny kezdődött még 2008 végén, közvetlenül a válság kitörését követően. A bankok által diktált tempót ugyanakkor a takarékszövetkezetek csak részben követték, ez láthatóan mégsem hozott számukra piacvesztést.
A hiteleknél a jelenlegi környezetben szinte kiugrónak nevezhető, több mint 4 százalékos bővülést értek el tavaly a szövetkezeti hitelintézetek, ami részben a bankoknál hoppon maradt vállalkozói ügyfelek feltűnésének köszönhető. A nagyon jó mérlegszerkezettel – decemberben 53 százalékos hitel/betét aránnyal – rendelkező szövetkezeti hitelintézetek ugyanis finanszírozni kezdték az arra érdemes céges ügyfeleket.
A kedvező mérlegszerkezet mellett a mérleg devizaösszetétele is igen stabil a szektornál, amely a kezdeti versenyhátrányból óriási előnnyé változott a bankokkal szemben. A könyvekben szereplő, idegen fizetőeszközben nyilvántartott tételek aránya ugyanis a devizahitelboom idején sem ugrott meg, és a hitelállományon belül alig haladja meg a 12 százalékot.
A szövetkezeti hitelintézetek tőkeellátottsága hagyományosan kedvező képet mutat, 2009 folyamán pedig tovább javult. A szavatolótőke állománya – lényegében a belső tőkeképződésből adódóan – 5,6 százalékkal gyarapodott, a szabályozói tőkekövetelmény viszont a csekély hitel-expanzióval összefüggésben mindössze 3,1 százalékkal nőtt. Az átlagos tőkemegfelelési mutató (TMM) ennek következtében 14,9-ről 15,2 százalékra emelkedett, ezen belül az alapvető tőkeelemekből számított index – hasonló növekedés után – 13,5 százalékos szintet ért el. A TMM-szintek egyedi intézmények szerinti eloszlása is kedvező, mert a szövetkezetek túlnyomó többsége jelentős tőketartalékokkal rendelkezik.
Ami a szövetkezeti hitelintézetek hitelportfóliójának minőségét illeti: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a szektor minősítési kötelezettség alá tartozó állományának 8,3 százaléka tartozott a „problémás” kategóriába, és további 14 százalékot az enyhébb tartalékolási vonzattal járó, „külön figyelendő” kategóriába sorolt tételek jelentettek.
A piaci szereplők számának évek óta megfigyelhető mérséklődése 2009-ben is folytatódott. Míg 2005-ben még 174 szövetkezeti hitelintézetet tartottak nyilván a magyarországi piacon, addig tavaly már csak 140-et. A piaci szereplők számának mérséklődése több tényezővel is magyarázható. Egyrészt az elmúlt években a piaci ütőerő növelését célzó egyesülések mérsékelték a szereplők számát, de történtek részvénytársasági formában működő bankká történő átalakulások is.
A szövetkezeti hitelintézetek piacán továbbra is meghatározó szerepet játszanak ugyanakkor a takarékszövetkezeti integráció tagjai. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) közlése szerint a szervezet jelenleg 113 tagot számlál, ez a Magyarországon működő takarékszövetkezetek több mint 90 százalékát lefedi, a fiókhálózat pedig 1600 egységből áll. Az OTSZ tagszervezetei jelenleg több mint 1100 milliárd forintnyi betét- és csaknem 600 milliárdos hitelállományt kezelnek, saját tőkéjük meghaladja a 115 milliárd forintot. A takarékok részesedése – a szervezet közelmúltban közzétett adatai alapján – a lakossági betétgyűjtésben 10 százalék, a mezőgazdasági hitelezésben, a lakossági forinthitelezésben, az önkormányzati számlavezetésben és az ATM-ek üzemeltetésében pedig meghaladja a 15 százalékot.
Növekedés és új ügyfelek a Somogy Takaréknál
Turi DénesA Somogy Takarék elnöke,az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke
A Somogy Takarék hozta a terveket, és mind a forrás-, mind a hiteloldalon növekedni tudott 2009-ben – nyilatkozta lapunknak Turi Dénes elnök, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke. Persze – tette hozzá – ezúttal nem 10-15 százalékos éves bővülésre kell gondolni, ám a kedvezőtlen gazdasági körülményekhez képest nagyon jók az elért eredmények.
Az elnök az idei év kilátásait illetően is optimista: a takarékszövetkezet növelni kívánja betétállományát, és a hiteloldalon is öt-hat százalékos bővüléssel számol. Ez utóbbi kapcsán bizakodásra adhat okot, hogy a Somogy Takarékhoz egyre több olyan új vállalkozói ügyfél jön, aki – bár a saját mutatói alapján hitelképes – nem jut forráshoz a kereskedelmi bankoknál.
A takarékszövetkezeti szektor jövőjével kapcsolatos optimizmust erősíti – mutatott rá Turi Dénes –, hogy összevetve a nyugat-európai országokkal (ahol 20-25 százalékot is elérhet a piaci részesedésük),
a helyi bankok súlya Magyarországon még mindig nagyon alacsony.
A Somogy Takarék tagja a gyorsan fejlődő, a TakarékBank által életre hívott TakarékPont hálózatnak is.
A részt vevő takarékszövetkezetek száma már 23 környékén mozog, szemben az induláskori 14-gyel, a fiókszám pedig megközelítette a négyszázat.
Az együttműködés nagy előnye többek között a közös arculat mellett történő értékesítés, illetve az azonos termékkör. A számszerűsíthető előnyök ugyanakkor – mutatott rá az elnök – várhatóan csak később jelentkeznek, hiszen a hálózathoz történő csatlakozás komoly egyszeri költségekkel jár. Ezzel együtt jó az irány, és bízni lehet a sikeres folytatásban is.
A pénzügyi intézményeket terhelő különadó hatásai kapcsán Turi Dénes úgy vélekedett: az ez évi nyereségnek nagyjából 20 százalékát viheti el az extra teher – ez nagyjából 16-17 millió forint –, ami nyilvánvalóan nem érinti előnyösen a Somogy Takarékot. Az egyébként érthető – tette hozzá –, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a pénzügyi szektornak hozzá kell járulnia az ország kilábalásához, ám ez csak akkor fogadható el, ha a gazdaság minden szereplője kiveszi a részét az áldozatvállalásból.
A takarékszövetkezetek egyébként – szögezte le az elnök – soha, semmilyen formában nem kaptak állami támogatást, minden fejlesztés a saját forgalomból és eredményből származik. „Mi sem működünk másként, mint egy kisvállalkozás: minden forintért meg kell dolgozni” – hangsúlyozta Turi Dénes.
A Somogy Takarék elnöke,az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke
A Somogy Takarék hozta a terveket, és mind a forrás-, mind a hiteloldalon növekedni tudott 2009-ben – nyilatkozta lapunknak Turi Dénes elnök, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) alelnöke. Persze – tette hozzá – ezúttal nem 10-15 százalékos éves bővülésre kell gondolni, ám a kedvezőtlen gazdasági körülményekhez képest nagyon jók az elért eredmények.
Az elnök az idei év kilátásait illetően is optimista: a takarékszövetkezet növelni kívánja betétállományát, és a hiteloldalon is öt-hat százalékos bővüléssel számol. Ez utóbbi kapcsán bizakodásra adhat okot, hogy a Somogy Takarékhoz egyre több olyan új vállalkozói ügyfél jön, aki – bár a saját mutatói alapján hitelképes – nem jut forráshoz a kereskedelmi bankoknál.
A takarékszövetkezeti szektor jövőjével kapcsolatos optimizmust erősíti – mutatott rá Turi Dénes –, hogy összevetve a nyugat-európai országokkal (ahol 20-25 százalékot is elérhet a piaci részesedésük),
a helyi bankok súlya Magyarországon még mindig nagyon alacsony.
A Somogy Takarék tagja a gyorsan fejlődő, a TakarékBank által életre hívott TakarékPont hálózatnak is.
A részt vevő takarékszövetkezetek száma már 23 környékén mozog, szemben az induláskori 14-gyel, a fiókszám pedig megközelítette a négyszázat.
Az együttműködés nagy előnye többek között a közös arculat mellett történő értékesítés, illetve az azonos termékkör. A számszerűsíthető előnyök ugyanakkor – mutatott rá az elnök – várhatóan csak később jelentkeznek, hiszen a hálózathoz történő csatlakozás komoly egyszeri költségekkel jár. Ezzel együtt jó az irány, és bízni lehet a sikeres folytatásban is.
A pénzügyi intézményeket terhelő különadó hatásai kapcsán Turi Dénes úgy vélekedett: az ez évi nyereségnek nagyjából 20 százalékát viheti el az extra teher – ez nagyjából 16-17 millió forint –, ami nyilvánvalóan nem érinti előnyösen a Somogy Takarékot. Az egyébként érthető – tette hozzá –, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a pénzügyi szektornak hozzá kell járulnia az ország kilábalásához, ám ez csak akkor fogadható el, ha a gazdaság minden szereplője kiveszi a részét az áldozatvállalásból.
A takarékszövetkezetek egyébként – szögezte le az elnök – soha, semmilyen formában nem kaptak állami támogatást, minden fejlesztés a saját forgalomból és eredményből származik. „Mi sem működünk másként, mint egy kisvállalkozás: minden forintért meg kell dolgozni” – hangsúlyozta Turi Dénes.-->
