Keményen spórolnak a bankok

Drasztikusan szigorították tavaly költséggazdálkodásukat a hazai bankok: a kiadások és bevételek arányát jelző mutató (cost/income ratio, CIR) jelentősen javult a piaci szereplőknél – derül ki az eddig nyilvánosságra hozott éves beszámolókból.

Az éves eredményeit eddig közzétevő bankok közül 2009-ben már négy – az OTP, az Erste, az UniCredit és az FHB – produkált 50 százalék alatti költség/bevétel arányt, ez azt jelenti, hogy az elszámolt működési költségek mennyisége a bevételek felét sem éri el. Ilyen arányszámra pedig eddig nagyon kevés példa akadt a magyar bankszektorban: 50 százalék környéki, netán az alatti CIR-mutatóval az elmúlt években legfeljebb egy-két szereplő (köztük éppen a legnagyobb) büszkélkedhetett.

Ráadásul a változások mértéke sem elhanyagolható a piaci szereplőknél. A költség/bevétel arányt közzétevő bankok mindegyike legalább öt százalékpontnyit javított a tavalyi mutatószámhoz képest, úgy, hogy ez többnyire a költségek minimális emelkedésével vagy nominális csökkenésével járt együtt. A Budapest Bank csoport közelmúltban megjelent éves adatai szerint például a költségek szintje 2009-ben 16 százalékkal esett vissza a hitelintézetnél, de több mint 6 százalékkal mérsékelte működési célú kiadásait a K&H és 4 százalékkal az OTP csoport (a nemzetközi érdekeltségekkel együtt) is.

Szektorszinten is szembetűnőek a változások: a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a részvénytársasági formában működő hazai hitelintézetek tavaly 587,8 milliárd forintot számoltak el az általános igazgatási költségek soron, ez 54 milliárd forinttal, vagyis majdnem 8,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és gyakorlatilag megfelel a 2007-es adatnak. Érezhető mértékben faragtak ugyanakkor a bankok a személyi jellegű ráfordításokon is: a pénzügyi felügyelet nyilvántartása szerint 2009-ben nem egészen 330 milliárd forintot számoltak el ezen a címen, ez bő kilenc százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A nyilvánvalóan a gazdasági válság eredményromboló hatását tompítani hivatott fegyver ugyanakkor csak korlátozott hatást tudott kifejteni, leginkább a hitelportfóliók minőségének drasztikus romlása miatt. Bár a hazai bankok a csökkenő üzleti aktivitás ellenére mind a kamat-, mind a díj- és jutalékbevételeknél növekedést tudtak elérni, a céltartalék és értékvesztés majdnem háromszorosára, négyszázmilliárd forintra emelkedett. Ennek következtében a szektor összesített, adózott eredménye, ha egy számjegyű mértékben is, de csökkent 2008-hoz képest, sőt az utolsó negyedévben már – igaz, elhanyagolható mértékű – mínuszt produkáltak a bankok. Az eredmény csökkenése pedig együtt járt a jövedelmezőségi mutatók esésével is: az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) 0,9-ről 0,75 százalékra, míg a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) 10,9-ről 9,3 százalékra mérséklődött.

A magyarországi bankok persze nem egyedül húzták be a költségoldalon a féket. A régióban érdekelt európai bankcsoportok gyorsjelentései alapján a külföldi szereplőknél (akik mellesleg a magyar hitelintézetek anyabankjai is egyben) kísértetiesen hasonló a helyzet, hiszen ha kisebb léptékben bár, de ők is javítottak a költség/bevétel mutatón. A K&H anyabankjaként működő KBC például 64,5-ről 55 százalékra javította a csoport CIR-mutatóját, de 57,2 százalékról éppen 50 fölé faragta le csoportszintű arányszámát az osztrák Erste is.

A kutatás során a vizsgált cégek üzemi eredményét és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát osztották el, így következtettek az élőmunka hatékonyságára.

A felmérés egyik fő következtetése az lett, hogy a leghatékonyabb magyar vállalatok igyekeznek korlátozni alkalmazottaik számát, és szkeptikusan állnak a létszámnövelésre irányuló kérésekhez. A kutatás megállapítása szerint ugyanakkor a hatékony cégeknél tudatos vállalati kultúra működik, és az egyes feladatkörök jól körülhatároltak.

A kutatás során a vizsgált cégek üzemi eredményét és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszámát osztották el, így következtettek az élőmunka hatékonyságára.

A felmérés egyik fő következtetése az lett, hogy a leghatékonyabb magyar vállalatok igyekeznek korlátozni alkalmazottaik számát, és szkeptikusan állnak a létszámnövelésre irányuló kérésekhez. A kutatás megállapítása szerint ugyanakkor a hatékony cégeknél tudatos vállalati kultúra működik, és az egyes feladatkörök jól körülhatároltak.-->