Kettévált a bankrendszer?

A CIB Bank, az Erste Bank, az MKB Bank és Raiffeisen Bank együtt 401,9 milliárd forint veszteséget könyvelt el 2011-ben, melyet nem tudott ellensúlyozni a négy nyereséges hitelintézet által elért 143,5 milliárd forint profit. Így 254,1 milliárd forint volt a szektor túlnyomó többségét kitevő nyolc bank vesztesége. A negyedik negyedévben még az éves szinten legtöbb profitot termelő OTP Bank is veszteséges volt.

A hitelintézetek több tényezővel is magyarázták a tetemes ráfizetést. Az okok között mindegyik elsőként említette a devizaalapú lakossági jelzáloghitelek kedvezményes árfolyamon történt előtörlesztését, amely bankonként több tízmilliárd forint vesztességet okozott. A profitgyilkos tényezők közé sorolták még a pénzügyi szolgáltatókra kivetett különadót is. Minden pénzintézet érintett abban, hogy a forint jelentős gyengülése miatt alaposan megemelkedtek a devizahitelek törlesztőrészletei, ezért adósaik egyre nagyobb része nem fizeti tartozásait. Ráadásul a romló növekedési kilátások miatt a vállalkozásoknál elterjedő kilátástalanság elapasztotta a hitelek iránti keresletet is.

A tavalyi eredmények ismertetésekor hitelportfóliójuk jelentős romlásáról számoltak be a legnagyobb kereskedelmi bankok. A 90 napnál hosszabb késedelmű, ezért nem teljesítőnek számtó hitelek aránya tavaly az Erste Banknál 11,7 százalékról 20,5 százalékra emelkedett. A Raiffeisen Banknál 22 százalékra, a K&H Banknál 8,7 százalékról 13,4 százalékra nőtt a nem fizetett hitelek aránya. A portfólióromlás miatt a hitelintézeteknek jelentős összegekkel kellett növelniük céltartalékaikat.

Semmivel sem szebb a kép, ha a bankok hitelállományát és mérlegfőösszegét vizsgáljuk meg. A nyolc bank összesített mérlegfőösszege csak 0,5 százalékkal 23 082 milliárd forintra nőtt, hitelállományuk pedig 3,9 százalékkal 15 364 milliárd forintra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a nagybankok tavaly annyi hitelt sem helyeztek ki, mint amennyi lejárt; és mérlegfőösszegük még az inflációnál is kisebb mértékben nőtt.

A bankok eszközeinek több mint kétharmada az ügyfeleiknek nyújtott hitel, azoknak több mint a fele devizalapú, jórészt svájci frankban nyilvántartott, a frank árfolyama pedig 15 százalékkal nőtt tavaly. Ezért a hitelállomány legalább 7,5 százalékkal, a mérlegfőösszeg 5 százalékkal nőtt volna, ha bankok nem fogják vissza a tevékenységeiket. Mivel nem történt növekedés, arra lehet következtetni, hogy a bankok az állományuk tudatos leépítését választották.

Betétgyűjtésben sem jeleskedtek a nagybankok. Betétállományuk 3,27 százalékkal 13019 milliárd forintra nőtt. Ugyanakkor az Erste Bank 8,8 százalékkal, a K&H Bank 8,4 százalékkal, a Raiffeisen Bank 8,2 százalékkal, az UniCredit Bank 7,7 százalékkal növelte betétállományát. Ez annak fényében szép teljesítmény, hogy a végtörlesztéshez komoly arányban használtak fel bankbetéteket is és az ország fizetőképességével kapcsolatos aggályok felerősödése nyomán jelentős összegek távozhattak az országból az év végén.

Zolnay György, a Budapest Bank vezérigazgatója az általa irányított hitelintézet tavalyi eredményét bemutató sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a magyar bankszektor láthatóan már korábban kettévált nyereséges, finanszírozni tudó és akaró, valamint nagy veszteséggel küzdő bankokra, és a végtörlesztés erre csak ráerősített. A tavaly év végi adatok alapján azonban nem lehet egyértelműen sikerre és kudarcra ítélt hitelintézetekre bontani a nagybankok mezőnyét, mert azok a kiválasztott szempontok szerint más-más körre bomlanak szét.

Mérlegfőösszegét legalább 9 százalékkal növelni és hitelállományának nagyságát érdemben megőrizni például a nyereséges UniCredit Banknak és a legveszteségesebb Erste Banknak sikerült. A betétállományukat jelentősen növelők között a nyereséges K&H Bank és UniCredit Bank mellett ott van két százmilliárdos veszteséget halmozó hitelintézet, az Erste Bank és a Raiffeisen Bank is.

A hitelezőképességről leginkább árulkodó adat, a hitelek betétekhez viszonyított aránya azonban a tavaly nyereséges négy banknál kedvező. Közülük háromnak is több betétje van, mint a hitelállománya, ami alátámasztja a Budapest Bank vezérigazgatójának elméletét. A Budapest Banknál a betétek 87,5, az OTP Banknál 91,4, a K&H Banknál 99,1 százaléka a hitelek értéke. Még az UniCredit Banknál is viszonylag alacsony, 108,6 százalék ez a mutató. Eközben az Erste Bank betéte állományának csaknem kétszeresét, a CIB Bank pedig majdnem másfélszeresét hitelezik.