Ködös banki állapotfelmérés
A folytatódó viták aligha segítenek eloszlatni a stressztesztekkel kapcsolatos piaci kételyeket, azok pedig elsősorban a bankoknak ártanak. A befektetők attól tartanak ugyanis, hogy a stressztesztek nem lesznek alkalmasak a pénzintézetek valódi helyzetének a megítélésére. Márpedig éppen a stabilitásukkal kapcsolatos aggályok nehezítik meg a számukra az olcsó forrásszerzést, és ezért függnek még mindig nagyban az Európai Központi Bank likviditásbővítő műveleteitől. A jegybanki források várható elapadása miatt azonban a rövid távú bankközi kamatlábak az elmúlt három hónapban már közel 20 bázisponttal emelkedtek.
Pedig a tegnapi pénzügyminiszteri találkozó előtt már a transzparencia hívei látszottak győzedelmeskedni. A befektetők legalábbis örömmel vették tudomásul a bankfelügyeletek európai bizottságának (CEBS) múlt heti bejelentését, amely szerint a stressztesztek nemcsak a 25 legnagyobb európai bankra, hanem a kontinens banki aktíváinak 65 százalékát képviselő 91 pénzintézetre is kiterjednek, köztük a leginkább problémásnak tartott német tartományi és spanyol regionális bankokra. A listát a CEBS úgy állította össze, hogy a megvizsgált pénzintézetek minden uniós országban lefedjék a banki aktívák legalább felét. Az is jó hírnek számított, hogy a vizsgálatba bevonják a bankok államkötvényeknek való kitettségét is; aligha merült fel, hogy az ezekkel kapcsolatos eredményeket viszont esetleg nem hozzák nyilvánosságra.
A stresszteszteknek elvileg arra a kérdésre kellene választ adniuk, hogy az adott bank megbirkózna-e a gazdasági helyzet ismételt rosszra fordulásával. A felügyeletek egy olyan forgatókönyvet elemeznek, amely szerint az EU gazdasági növekedése 3 százalékponttal marad el a hivatalos brüsszeli előrejelzésektől; ez az idei évre 1, jövőre pedig 1,7 százalék. A forgatókönyv a pénzpiacokat megrázó „kamatsokkal” is számol, amivel az államadósságokkal kapcsolatos aggályok miatt emelkedő kockázati prémiumok hatását igyekszik számszerűsíteni. Ami pedig konkrétan az államkötvények elértéktelenedését illeti: a május eleji állapothoz képest a felügyeletek állítólag a görög papírok értékének 17 százalékos leírását követelnék meg a bankoktól, míg a spanyol kötvényeknél 3, a németeknél pedig nullaszázalékos lenne a „hajvágás”. Más források ugyanakkor 5–30 százalékos leírásról szólnak, így még a német papírok esetében is 5 százalékos értékcsökkenéssel kellene számolni.
A legnagyobb kérdés persze az, hogy ha a stressztesztek eredményeként valamely pénzintézet alultőkésítettnek bizonyul, akkor miként lesz biztosítható a stabilitása. Olli Rehn uniós gazdasági biztos szerint első lépésként az adott banknak piaci források után kell néznie, majd ha ez nem lenne elegendő, a nemzeti kormánynak kell segítséget adnia. Végső esetben azonban az EU 500 milliárd eurós stabilitási alapját is igénybe lehetne venni – tette hozzá.
Magyar részvétel
Az uniós stressztesztek két magyar pénzintézetre, az OTP Bankra és az FHB Jelzálogbankra terjednek ki. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ennek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az európai szintű stresszteszt a magyar bankok egy része számára nem újdonság, hiszen anyavállalataikon keresztül egyes intézmények már részt vettek a korábbi, 26 nagy, nemzetközi bankcsoportot érintő feladatban is.A PSZÁF pozitívan ítéli meg mind a minta kibővítését, mind a stressztesztben való magyar részvételt. A felügyelet azonban a folyamatban lévő felmérést az eredmények július 23-i nyilvánosságra hozataláig nem kívánja kommentálni.
A PSZÁF pozitívan ítéli meg mind a minta kibővítését, mind a stressztesztben való magyar részvételt. A felügyelet azonban a folyamatban lévő felmérést az eredmények július 23-i nyilvánosságra hozataláig nem kívánja kommentálni.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.