Konzorciumé lehet az MKB

Pillanatok alatt összekalapozta az MKB Bank megvásárlásához szükséges 31 milliárd forintot a Metis magántőkealap. A Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. által útjára indított alap hatalmas előnye, hogy tulajdonosai anonimitásba burkolózhatnak, így nem lesz nyilvános, kik szerezhetnek részesedést a 2014 vége óta jegybanki szanálás alatt álló MKB Bankban. Közleményében a Minerva csak annyit árult el, hogy magyar szakmai befektetők adták össze a pénzt, fejenként legalább 100 ezer eurót.

Márpedig hazai szakmai berkekben kétkedve fogadták, hogyan sikerült ennyi idő alatt ekkora tőkét kizárólag magyar forrásból összeszedni. Furcsa egybeesés egyébként, hogy a Minerva alig néhány órával azután jelentette be a Metis elindítását, hogy a Figyelő nyilvánosságra hozta: az alap része annak a konzorciumnak, amely a legjobb ajánlatot tette az MKB Bankra. Értesülései szerint a vevői konzorciumba tartozik még a Gránit Bank közel tíz százalékát tavaly felvásárolt Pannónia Nyugdíjpénztár, valamint kínai és indiai, részben intézményi, részben magánbefektetők, továbbá az MKB jelenlegi menedzsmentje, amely a Világgazdaság korábbi információi szerint tízszázalékos pakettre formálhat igényt. A tulajdonosváltásról szóló döntést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi és Stabilitási Tanácsa hagyhatja jóvá, azt követően az MNB-nek 60 napja lehet arra, hogy bejelentse az új tulajdonost.

A 31 milliárdos összeg nagysága miatt egyesek nem tartják kizártnak, hogy az alapba – ahogy azt lapunk megírta – az MNB közel 280 milliárd forinttal kistafírozott fél tucat Pallas Athéné Alapítványa is jócskán tett be pénzt, noha ezt a piaci információt mind az alapítványok, mind Nagy Márton, a jegybank alelnöke lapunknak minden alapot nélkülözőnek minősítette. Kétségtelenül érdekes egybeesés, hogy – amint arra a Portfolio.hu felfigyelt – a Minerva név a Pallas Athéné római megfelelője. Ezen összefüggést azonban gyengíti, hogy az alapkezelő 2012 júliusában, másfél évvel azt megelőzően jött létre, hogy az MNB megalapította első alapítványát, a máig Matolcsy György kuratóriumi elnöksége alatt lévő Domus Animae-t.
Figyelemre méltó viszont a Minerva tulajdonosi háttere. A céget egykor arra alapította a Jaksa János nevével fémjelzett Közép-európai Tőkebefektetési Kft., hogy bekerüljön azok közé, akik a 70 százalékban uniós, 30 százalékban magánpénzekből összegyűlt mintegy 130 milliárd forint kockázati tőkét ez év május végéig kihelyezik. Mivel nem került a kiválasztottak közé, tulajdonosa 2014 májusában „hibernálta” a Minervát. Jaksa János tavaly novemberben „támasztotta fel” az MNB-től kapott engedély birtokában, vagyis nem sokkal azelőtt, hogy az MNB elkezdett vevőket keresni az MKB-ra.

Jaksa a magántőkealap-kezelésért a Raiffeisen Bankot hagyta el, ahol 1994–2015 között dolgozott. Ezen belül tizenöt éven át, 2009-ig Kecskeméten dolgozott, épp ott, ahol az egyik Pallas Athéné Alapítvány, a Domus Mentis működik, kuratóriumában Matolcsy Györggyel. További érdekes szál, hogy a jegybankelnök rokonságában álló Szemereyné Pataki Klaudia, a hírös város polgármestere információink szerint jól ismeri Jaksát, több rendezvényen nyilvánosan is együtt szerepeltek. 2013 júniusában például mindketten tagjai voltak a növekedési hitelprogramról szóló kerekasztal-beszélgetésnek. Ennél is erősebb kapocsnak tűnik, hogy 2008-tól, még a gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterként Szemerey intézte a Kecskemét Fejlesztéséért nevű kötvény ügyeit, amelynek kibocsátását Jaksa munkaadója, a Raiffeisen szervezte.