Lakásért életjáradék: még várni kell

Nem kapkodnak a hazai biztosítótársaságok a lakásért életjáradékot nyújtó szolgáltatás bevezetésével, így kevés az esély arra, hogy belátható időn belül új szerződéseket lehessen kötni. Ez év januárjától ugyanis lakásért életjáradék szolgáltatást csak biztosító nyújthat: a piacra korábban belépő szereplők csak a meglévő portfóliójukat gondozhatják – új szerződést tehát nem köthetnek –, illetve felajánlhatják további üzemeltetésre az állam nevében eljáró Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-nek.

Lapunk megkeresésére a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) annyit közölt: ilyen szolgáltatást nyújtó biztosító nincs a piacon, a Groupama Garancia Biztosítónál pedig azt a tájékoztatást adták, hogy nem tervezik ilyen szolgáltatás bevezetését. Mindezek tükrében nem lehet arra számítani, hogy ez az üzletág rövid időn belül ismét megjelenne a magyarországi piacon.

Magyarországon a lakásért kínált életjáradék rendszerét a Hild József Örökjáradék indította el még 2005-ben. Egy évre rá az OTP-csoport is belépett a piacra az OTP Életjáradékkal, majd még abban az évben elindult az FHB Életjáradék is. Utóbbi tavaly november közepén jelentette be, hogy egymillió forintért eladta a tulajdonában lévő FHB Életjáradékot az állami Nemzeti Eszközkezelőnek. A bank a lépését azzal indokolta, hogy újabb megállapodások nélkül nem tudja elérni azt az optimális üzemméretet, amely a fenntartható működéshez kellene. A lépés mindenesetre a pénzügyi eredmények alapján is logikusnak tűnt: a társaság 2012-ben és 2013-ban is komoly veszteséget produkált.

A 2006 január közepe óta szerződéseket kötő OTP Életjáradék – tájékoztatta lapunkat az OTP Bank – mára kevesebb, mint 1400 ügyféllel rendelkezik. A társaságnál havonta átlagosan 50 ezer forint/szerződés járadék-kifizetés történik. Tájékoztatásuk szerint a jelenlegi, közel 1100 ingatlanból álló portfólió földrajzilag mintegy 150 településen oszlik meg, de Budapesten található az ingatlanok több mint 50 százaléka.

Az új szolgáltatók megjelenése pedig első látásra nem lenne ördögtől való ötlet: a magyarországi ingatlanpiac az élénkülés kezdeti, de határozott jeleit mutatja, vagyis kellően prudens üzletpolitikával elvben megérhetné belépni erre a területre is. Ráadásul a nyugdíjak alacsony szintje évtizedes probléma Magyarországon, viszont a nyugdíjasok nagy hányada mindenképpen piacképes ingatlanban él. A szolgáltatás révén pedig nem csak az idősek, hanem családjuk terhei is jelentősen csökkenhetnének.

Az elmúlt évek lakáspiaci történései tükrében ugyanakkor érthető, hogy a biztosítók egyelőre kivárnak a szolgáltatás bevezetésével, és feltehetően több erősebb évet is produkálnia kell a lakáspiacnak ahhoz, hogy újabb szereplők megjelenéséről lehessen beszélni. Arra is nyilvánvalóan számítani lehet, hogy az esetleges új belépők eleinte a fővárosra, illetve a megyeszékhelyekre koncentrálnak majd, ahol jóval nagyobb az ingatlanok értéke és forgási sebessége a kistelepüléseken tapasztaltnál.

A szezonalitásnak megfelelően a tranzakciók száma ötödével haladta meg a januárit. Így, ha jelentősebb esemény nem lép közbe, akkor a cég várakozásai szerint az idei forgalom akár a 140 ezres adás-vételi darabszámot is elérheti.

Ez pedig már erősen megközelítheti az ideális tranzakciószámot, ami a hazai népességszám és lakásállomány mérete alapján 150-170 ezer körül mozog.

A szezonalitásnak megfelelően a tranzakciók száma ötödével haladta meg a januárit. Így, ha jelentősebb esemény nem lép közbe, akkor a cég várakozásai szerint az idei forgalom akár a 140 ezres adás-vételi darabszámot is elérheti.

Ez pedig már erősen megközelítheti az ideális tranzakciószámot, ami a hazai népességszám és lakásállomány mérete alapján 150-170 ezer körül mozog. A fővárosi ingatlanok tulajdonosai vonzó ügyfélkört jelenthetnek, ha újra elindul a piac -->