Lex MKB az adómódosításokban

Óriási barátságba keveredett a bankokkal a kormány, nem csupán a rossz viszony szűnt meg alig fél év alatt. A nemzetgazdasági tárca adómódosítási indítványában például több olyan változtatás is van, amely kifejezetten kedvező a bankok számára – leginkább valószínűleg az éppen most eladott MKB Bank járhat jól egyes változtatásokkal.

A most benyújtott adótörvény-tervezet például hosszan foglalkozik azzal, hogy a nemzetközi számviteli standardokra jövőre áttérő 82 cég számviteli és adózási feltételei miként változnak, hogyan kell elszámolni úgy az IFRS-rendszerben, hogy senki ne járjon a szükségesnél rosszabbul. A szabályozás most leginkább a tőzsdei cégek mellett a bankok számára lehet fontos, hiszen a következő körben a pénzügyi intézményeknek kell áttérniük a nemzetközi könyvvitelre. A szakértők annak alapján, hogy eddig is inkább a bankok készítették elszámolásaikat IFRS-ben is, azt valószínűsítették, hogy az önként áttérők között is szép számmal akadnak pénzintézetek.

Annak ellenére, hogy a nemzetgazdasági tárca hajlamos apróságokról elfelejtkezni (például most vezetik át az év eleji szja-csökkentést több más adótételnél), az IFRS esetében egészen apró részletekre is kiterjed a figyelem. Ilyen apróság, amikor kiegészítik a társasági adó alapjából adott MRP-kedvezményt azzal a szabállyal, amely kifejezetten a nemzetközi számviteli szabvány szerint működő cégek esetében határozza meg ezt. Így az MRP-szervezet kereteiben a munkavállalóknak átadott részvényjuttatás értéke csökkenti az adóalapot a cégnél, vagyis azok a társaságok, amelyek a dolgozóknak MRP program keretében adnak részesedést, biztosan kevesebb adót fizetnek az IFRS-rendszerben is. Valójában azonban nem sok olyan szervezet ismert, amely egyrészt áttérne az IFRS-re a közeljövőben, másrészt Munkavállalói Résztulajdonosi Programot indított. Egyetlen ilyen cég létezéséről lehet tudni: az MKB Bankról, amelynek új tulajdonosai elindítottak ilyen rendszert.

De nem ez az egyetlen szabály, amely csekély számú piaci szereplőt hoz kedvezőbb helyzetbe. A kártyatermek esetén – tíz ilyen üzemeltetésére adtak eddig engedélyt összesen nyolc, általában magyar magánszemélyek tulajdonában álló cégnek – például kedvezőbbé válik a szabály, hogy a hatóságnak nem kell azonnal visszavonni a működési engedélyt, ha a szerencsejáték utáni adót nem fizették be a cégek.

Meglepő ugyan, de ezúttal a módosítással a nagy kaszinótulajdonosok – így például a Vajna András filmügyi kormánybiztoshoz kötött cégek – közvetlenül nem kapnak semmit – bár még tovább szigorodnak a tiltottszerencsejáték-szervezők  elleni fellépés szabályai. Így például az adóhivatal ellenőrei már magánszemélyeket is átkutathatnak, ha úgy sejtik: közreműködnek mondjuk a tiltott online szerencsejátékok (a külföldi fogadási oldalak) népszerűsítésében. Az indoklásban a hatósági jogkörök pontosításaként leírt cselekmények sorában olyanok szerepelnek, mint a házkutatás, amelyet a bérbeadók is kötelesek tűrni, a tanúk kihallgatása, a személyazonosság ellenőrzésének joga és az, hogy az „ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni, és a birtokában lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni”. Innentől pedig már természetes, hogy az illegális szerencsejáték szervezésére használt eszközöket a hatóság el is kobozhatja.