Az EU szerződés módosítása nélkül pedig az EKB szerepét eszerint nem lehet úgy átalakítani, ahogy ezt az Európai Bizottság tervezi. Az FT utal arra, hogy a bankfelügyelet az egyik vitapont a Brüsszelben csütörtökön kezdődő EU-csúcson. Miközben ugyanis Franciaország például a gyors kezdést sürgeti 2013 kezdetétől, a német szövetségi kormány a terveket szkeptikusan szemléli.
Az FT értesülése szerint az EU egy különleges grémium létrehozását fontolgatja az EKB-n belül, amelynek tagjai – úgymond – tanácsokat fogalmazhatnának meg az EKB részére. Ily módon az euróövezeten kívüli országok is részt vehetnek a bankunióban. A jelenlegi jogi környezetben ugyanis az eurózónán kívüli tagállamok képviselői nem szavazhatnak az EKB hatáskörébe tartozó döntésekről. Ugyanakkor a gazdasági lapnak nyilatkozó uniós diplomaták úgy vélekedtek, hogy a külsős tagok nem lesznek túl lelkesek az ötletért, hiszen egy olyan testületben kapnának szavazati jogot, amely végső soron nem vesz részt a döntéshozatalban.
Ráadásul más jogi aggályokat is felvetett a vizsgálati anyag: nevezetesen, hogy az új rendszerben kvázi a tagállamok döntenének arról, hogy milyen szabályokat alkalmazzanak a saját bankjaikra.
A lap úgy tudja, hogy eddig is a német ellenkezés miatt késlekedtek elsősorban a bankuniós tervek megvalósításával és a mostani fejlemények még jobban kitolhatják a tárgyalásokat, amelyek így akár még egy évig is eltarthatnak. Az viszont biztos, hogy ha a mostani elképzelések megvalósulnak, az EKB-nak az eurózóna teljes bankrendszerét, egyes, a zónán kívüli tagországok bankjait, valamint az eurózóna teljes monetáris politikáját kéne irányítania. Egyes elemzők szerint kérdéses, hogy erre képes lesz-e.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.