Fehér házi tisztviselők értesülése szerint George Bush úgy döntött, hogy még 72 órás haladékot ad az Irak elleni háború megindítására, s a hadművelet csak akkor kerülhető el, ha Szaddám Huszein elhagyja Irakot - egyebek között ezt készült a CNN értesülése szerint az amerikai elnök közép-európai idő szerint kedden hajnalban két órára bejelentett beszédében nyilvánosságra hozni. A hadművelet esetleges elmaradása sem jelentené azt, hogy Irak megmenekülne a megszállástól, amelynek részleteit a The Wall Street Journal Europe birtokába került "iraki újjáépítési terv" mintegy száz oldalon taglalja.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország tegnap délután jelentette be, hogy visszavonja azt a Biztonsági Tanácsban beterjesztett javaslatát, amely - második határozatként - lényegében felhatalmazást adott volna az "akarat koalíciójának" az Irak elleni hadművelet megindítására. A visszavonást Sir Jeremy Greenstock brit nagykövet jelentette be azzal, hogy a beterjesztők fenntartják maguknak a jogot az Irak leszerelését biztosító szükséges intézkedések megtételére. Greenstock Franciaországot tette felelőssé a diplomáciai kudarcért.
Jacques Chirac francia elnök tévéinterjúban, külügyminisztere, Dominique de Villepin a BT-ben jelentette ki, hogy Párizs kész ugyan határidőt szabni Iraknak a tömegpusztító fegyverek leszerelésére, de nem fogad el olyan határozatot, amely "a háború logikájába illeszkedik". A második határozati javaslatot mindketten elfogadhatatlannak nevezték. Vlagyimir Putyin orosz elnök "hibának" mondta, ha háborút kezdenének Irak ellen, Peking pedig szintén állást foglalt a hadműveletek ellen, amennyiben azt nyilatkozta: a válságot politikai eszközökkel, ENSZ-keretek között kell megoldani.
A soros EU-elnökséget ellátó Görögország külügyminisztere szerint London és Madrid az Európai Unió keretein kívül sorakozott föl az Egyesült Államok mögé. A brit főállamügyész ugyanakkor olyan szakvéleményt adott kormányának, amely szerint a korábbi ENSZ-határozatok kellő jogi alapot biztosítanak az Irak elleni hadművelethez.
A brit kormány tegnapi válságtanácskozásán lemondott alsóházi vezéri tisztségéről Robin Cook, az első Blair-kormány külügyminisztere, s a BBC tudomása szerint a Munkáspárt más neves személyiségei is hasonló tiltakozó lépésre készültek, megkérdőjelezve Blair kormányfő morális tekintélyét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.