Mínuszba mentek a bankok
Az első számú hazai hitelintézet ugyanis több mint 61, az FHB pedig 1,4 milliárd forintos adózott eredményt ért el a júniustól szeptember végéig tartó időszakban, a teljes bankszektor viszont csak 57,2 milliárdos profitot produkált. (Az OTP egyébként a magyarországi alaptevékenységének eredményeit teszi külön közzé, ebbe a bankon kívül a jelzálogbank, a lakás-takarékpénztár és az OTP Faktoring Zrt. tartozik.) Ez pedig arra utal, hogy több jelentősebb piaci szereplő is mínusszal fejezte be a harmadik negyedet, igaz, néhány kivételtől eltekintve az első kilenc hónapot nyereséggel zárták a hazai bankok. Ezt támasztja alá, hogy a két tőzsdei bankon kívül az eredményeit egyedül közzétevő K&H Bank csoportszintű adózott eredménye is csökkent a harmadik negyedben – bár csak minimális mértékben, 200 millió forinttal –, ám az első három negyedévben még mindig stabil, 8,5 milliárdos konszolidált nyereséget produkált.
A harmadik negyedéves eredményét egyértelműen az értékvesztés- és céltartalék-halmozódáson veszítette el a hitelintézeti szektor, hiszen ennek állománya az egy évvel korábbinak több mint négyszeresére, 284,2 milliárd forintra duzzadt. A hitelintézetek tulajdonosait vigasztalhatja viszont, hogy a működésüket tekintve egészséges képet mutatnak a hazai bankok: mind a kamat-, mind a nem kamatjellegű eredményük emelkedett ugyanis az első kilenc hónapban, és növekvő hatékonyságra utal, hogy a működési költségeiken összeségében bő 40 milliárd forintot sikerült faragni szeptember végéig.
A most a kakukktojás szerepét játszó OTP-nek is több körülmény összejátszása kellett ahhoz, hogy ilyen drasztikus – éves alapon 78 százalékos – mértékben növekedjen az adózott profitja. Jelentős, az eredményt javító egyszeri tétel volt például a járulékos kölcsöntőke visszavásárlásán elért árfolyamnyereség, illetve az adóterhelés kedvező irányú változása is. A döntő hatást ugyanakkor – érdekes módon – a portfólióminőség alakulásában bekövetkezett kedvező fejlemények gyakorolták az OTP adózás előtti eredményére, a kockázati költségek mérséklődésén keresztül.
Ami pedig az egész évre vonatkozó kilátásokat illeti, egyelőre nagyon óvatosan fogalmaznak a banki vezetők, a kockázati költségek alakulásától téve függővé a nyereségek mértékét. Ettől függetlenül szerintük nem kell arra számítani, hogy 2009-ben veszteséges lenne a szektor, ám lesznek olyan bankok, amelyek éves szinten is mínuszt kénytelenek majd elkönyvelni.
Német gondok
Még mintegy 90 milliárd eurónyi rossz hitel leírása várhat a német bankokra – áll a Bundesbank pénzügyi stabilitási jelentésében. Az elemzés szerint 50–75 milliárd eurós rosszhitel-állomány és 15–25 milliárd eurós egyéb, elsősorban értékpapír-instrumentumokhoz (CDO) köthető veszteség kerülhet elő a bankok mérlegeiből.Hans-Helmut Kotz, a Bundesbank-jelentés készítője szerint a hitelbedőlések aránya még nem érte el a csúcsát, ugyanakkor a gazdaság növekedése miatt nőhet a kereslet a kölcsönök iránt.
A német bankok eddig összesen 115 milliárd dollárnyi rossz hitelt írtak le a válság kitörése óta.
Hans-Helmut Kotz, a Bundesbank-jelentés készítője szerint a hitelbedőlések aránya még nem érte el a csúcsát, ugyanakkor a gazdaság növekedése miatt nőhet a kereslet a kölcsönök iránt.
A német bankok eddig összesen 115 milliárd dollárnyi rossz hitelt írtak le a válság kitörése óta.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.