BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB: stabil a bankrendszer tőkehelyzete

A hazai bankrendszer tőkehelyzete stabil, de – elsősorban a vállalati szektorban – nőtt a kritikus hitelszűke kialakulásának a veszélye – áll a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb pénzügyi stabilitási jelentésében.

A fő kockázat a romló hitelezési képesség, amely növeli egy drasztikus hitelszűke („credit crunch”) esélyét – mondta el a jelentés elkészítését irányító Nagy Márton igazgató. Ez a vállalati szektort érinti érzékenyebben, itt a hitelezés felfutására a jegybank csak 2013 után számít. Az állomány tavaly 570 milliárd forinttal, 6,6 százalékkal csökkent éves összevetésben, miközben a régió más országaiban mindenütt bővülést regisztráltak. Az átlagos futamidő nagyjából 20 százalékkal csökkent; a képet ugyanakkor árnyalja, hogy a folyószámlahitelek volumene 2010 közepe óta nő, és immár összemérhető a válság előtti szintekkel.

A nem teljesítő hitelek aránya nemcsak a vállalati, de a háztartási szegmensben is tovább nőtt. Ez döntően a végtörlesztésnek tudható be, mivel a végtörlesztésből kizárt nem teljesítő hitelek immár nagyobb súlyt jelentenek a lecsökkent teljes állományon belül. A törlesztési nehézségek közel felét a háztartások eleve túlfeszített költségvetése okozta, az állásvesztés csupán az esetek kevesebb mint 10 százalékában játszott szerepet.

A jegybanki stresszteszt szerint a bankrendszer tőkehelyzete stabil. A kis valószínűségű, úgynevezett „stresszpályán” – az idén és jövőre átlagosan 0,9 százalékos GDP-csökkenés, 700 feletti CDS-ek, 331 forintos euróárfolyam, 10 százalékos lakásárcsökkenés – a tőkehiányos bankok tőkeigénye az idén és jövőre összesen „mindössze” 83 milliárd forintra rúgna, és csak néhány intézményt érintene.

A 2011. novemberi stressztesztben ez a mutató 196 milliárd forint volt.


Csökkenő külföldi források

Régiós összevetésben is „erőltetett” forráskiáramlás figyelhető meg a magyar bankrendszerben: a külföldi források 2010 júniusa óta több mint 12 milliárd euróval (több mint 30 százalékkal) csökkentek, ugyanezen idő alatt Csehor­szág­ban, Lengyelországban és Romániában 10 százalékos növekedést regisztráltak. Ebben az eurózóna-beli bankrendszer mérlegzsugorodása és a romló finansszírozási környezet mellett a magyarországi bankok gyenge jövedelmezősége is közrejátszott, ez ugyanis komoly hátrányt jelent a külföldi forrásokért folytatott versenyben.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.