Nagy bank, nagy adó
A Költségvetési Tanács számításai szerint a részvénytársasági formában működő hitelintézetek az idén összesen 111,4 milliárd forintnyi extra adóval járulhatnak hozzá a költségvetés egyenlegének javításához. A tavaly év végi mérlegfőösszegek alapján pedig az érintett nyolc banknak több mint százmilliárdot kellene befizetni; ezt az összeget viszont mérsékli, hogy több szereplőről is csak csoportszintű számok ismertek, illetve az adóalapként használandó eszközállományt több korrekciós tétel is csökkenti a jogszabályi rendelkezések szerint. (Így például az adóalap számításakor a mérlegfőösszegből le kell vonni a bankközi hitelekből vagy az alárendelt kölcsöntőkéből eredő követelések összegét.)
A legnagyobb befizetőnek nem meglepő módon az OTP Bank számít majd: a hitelintézet korábbi közlése szerint a pénzügyi szervezetekre kirótt különadó OTP-csoporttagok által 2010-ben együttesen fizetendő összege várhatóan 36 milliárd forint lesz, ám ezzel a társasági adó alapja csökkenthető. Ennek alapján az újonnan bevezetett különadó csoportszinten várható negatív adózott eredményhatása 29 milliárd forint. Továbbra is megmarad ugyanakkor a 2007. január 1-jétől életben lévő hitelintézeti járadékadó, amelynek az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank által 2010-ben fizetett együttes öszszege várhatóan ötmilliárd forint lesz. Az OTP csoport kapcsán figyelemre méltó egyébként, hogy az anyabankon kívül összesen kilenc hazai leánycégnek kell különadót fizetnie.
Az OTP után a K&H (illetve annak leánycégei) számít majd a legnagyobb befizetőnek 13 milliárd körüli összeggel, és négy további szereplő – az MKB, az Erste, a CIB és a Raiffeisen – 10-12 milliárddal járul hozzá a költségvetés egyenlegének a javításához.
A nagybankok helyzetét tovább rontja, hogy – hasonlóan az első számú piaci szereplőhöz – leánycégeiken keresztül többnyire komoly érdekeltségük van a pénzügyi vállalkozási szektorban vagy éppen az alapkezelők között.
Bár a tavalyi eredmények alapján messzemenő következtetéseket nem szabad levonni, az előzetes kalkulációk alapján valószínűsíthető, hogy több hitelintézet – köztük nagybankok is – veszteséges lehet ebben az évben, még ha az extra sarc miatt a szektorszintű pozitív eredmény várhatóan nem is tűnik el. (Tavaly 209 milliárd forintos adózott eredményt produkált a hazai bankszektor, amelynek az új típusú adóteher nagyjából a felét jelentené.)
Ezt alátámasztja Erdei Tamásnak, a Magyar Bankszövetség elnökének a jogszabály elfogadását követően adott nyilatkozata is. A Reutersnek megszólaló elnök szerint a különadó miatt nyolc-tíz bank is veszteséget lehet kénytelen elszámolni 2010-ben. Erdei Tamás leszögezte: 2011-ben jelentősen csökkenteni kell a bankadó mértékét, hogy 2012-re elérjük az európai szinteknek megfelelő 0,04 és 0,05 százalékos szintet a mérlegfőösszeghez viszonyítva. BM
Korrekciós tételek*
(a különadó alapjául szolgáló mérlegfőösszeg számításánál)belföldi bankközi hitelből eredő követelés
más belföldi pénzügyi piaci szereplők által kibocsátott kötvények és részvények értéke
belföldi pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelek
alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő követelések
* Adóalapot csökkentő.
Forrás: KPMG
belföldi bankközi hitelből eredő követelés
más belföldi pénzügyi piaci szereplők által kibocsátott kötvények és részvények értéke
belföldi pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak nyújtott hitelek
alárendelt és kiegészítő alárendelt kölcsöntőkéből eredő követelések
* Adóalapot csökkentő.
Forrás: KPMG
-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.