Nem csak Simor szavazata döntött

A tanács januári ülésén Bihari Péter, Király Júlia, Neményi Judit és Simor András elnök szavazott a kamat emelésére. Bánfi Tamás a kamat csökkentése mellett érvelt. Ketten maradtak, akik a kamat tartására szavaztak: Csáki Csaba és Karvalits Ferenc - második körben

Először hárman a kamat emelésére, hárman a kamat tartása, míg egy tag a kamat csökkentésére szavazott. Ekkor Simor András "újragondolásra" kérte a tagokat, Bihari módosított, így emelkedett a kamat.

Simor András a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kiemelte: „hajszálon” múlt a kamat emelése. A jegybank akkor a magas inflációval magyarázta a kamat emelését. Az infláció tavaly 4,9 százalékot mutatott éves alapon, mely jelentősen meghaladja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célját.

Mint ismert, a jegybank tavaly novemberben kezdett szigorítási ciklusba, 5,25 százalékról emelte a kamatot, és azóta minden kamatdöntésen 25 bázisponttal szigorított.

A jegybankárok szerint „az infláció emelkedésében az üzemanyagok és élelmiszerek drágulása mellett kismértékben az iparcikkek áremelkedése is szerepet játszott”. Hozzáteszik: „a járműüzemanyag-árak erőteljes drágulása összhangban van az olajárak nemzetközi alakulásával. A lakosság inflációs várakozásai tartósan magas szinten maradtak”.A jegyzőkönyv kiemeli: „a magyar gazdaság növekedése továbbra is az élénk külső keresleten alapul”.

Tovább szigoríthat a jegybank

„A Monetáris Tanács többségének megítélése szerint a gazdaságot érő költségsokkok miatt a következő negyedévekben az infláció várhatóan érdemben meghaladhatja a 3 százalékos célt, ami az inflációs várakozások horgonyzottságát kedvezőtlenül érintheti, és növelheti a másodkörös inflációs hatások kockázatát, ezért a monetáris kondíciók további szigorítására van szükség” – áll a jegyzőkönyvben.

„A tanácstagok szerint a fogyasztási pályára a háztartási jövedelmeken keresztül jelentős hatást gyakorolhatnak az SZJA-módosítások a következő időszakban. Több tanácstag szerint az adóváltoztatások miatt a magasabb jövedelmű rétegek fogyasztási kereslete emelkedhet elsősorban idén, és kicsi a valószínűsége a lakossági megtakarítási hajlandóság erősödésének. Egyes tanácstagok ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a magas törlesztő-részletek továbbra is határozottan fékezik a háztartások fogyasztási kiadásait. A fogyasztás alakulásában szintén lefelé mutató kockázatot jelent a bankrendszer várhatóan továbbra is rendkívül visszafogott aktivitása.”

A kamatszint tartása mellett érvelők – Csáki Csaba és Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke – egyetértettek a kamatemelési ciklus megindításának indokoltságával, ugyanakkor megítélésük szerint a makrogazdasági és inflációs kilátások jelentős bizonytalansága óvatos, lassú kamatemelési ciklust indokolnak.

Több idő szükséges annak eldöntéséhez, hogy az inflációs cél elérése igényel-e további szigorítást. A kamat szinten tartása a túl szigorú monetáris politika beárazásának kockázatát is mérsékelheti – vélekedett Karvalits és Csáki.

Egy ilyen opció segítené elő a beruházások növekedését, a hitelezési aktivitás javulását, és ez szolgálná általánosságban a reálgazdaság érdekeit – érvelt Bánfi Tamás.

„A Tanácstagok egyetértettek abban, hogy a kormányzati intézkedések a következő hónapokban jelentősen befolyásolhatják a jövőbeli monetáris politikai lépéseket” – áll a jelentésben.