Véglegesen eldőlt a vita: kétpilléres nyugdíjrendszere lesz Magyarországnak – Orbán Viktor miniszterelnök szerint ezt bizonyítja, hogy a pénztártagok 97 százaléka az állami nyugdíjat választotta. A miniszterelnök hangsúlyozta: ha ezt a lépést nem teszi meg a kormány, előállt volna az a helyzet, hogy a magyar állam nem tud nyugdíjat fizetni. Orbán elmondta: nem fejeződött be a nyugdíjrendszer strukturális reformja, a cél az, hogy a befizetések fedezzék a kifizetéseket, és az egyensúlyt még az idén meg lehet teremteni. Orbán egyúttal azt is bejelentette: még ez évben átáll az állami nyugdíjrendszer az egyéni számlás szisztémára. A nyugdíjkaszszák államosításával kapcsolatos alkotmányos aggályokra reagálva közölte: „Nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új rendszert.” Orbán visszautasította azokat a kritikákat, miszerint nem volt valós választási lehetőségük az embereknek. Megjegyezte: a pénztárakban maradó több mint 100 ezer „bátor és magabiztos” ember éppen ennek az ellenkezőjét bizonyítja.
A cikkhez tartozó publicisztika itt olvasható!
Számos kasszatag így is lemaradhatott a nyilatkozattételről. A magánnyugdíjpénztáraknak viszsza kell utalniuk az állami tb-rendszerbe például az elmúlt időszakban elhunyt tagok pénzét is, akik nyilatkozatot – érthetően – nem tudtak tenni, és akiknek a számlakövetelése elvileg a kedvezményezetteket illetné meg. Emellett az állam a több ezer külföldi állampolgárságú magán-nyugdíjpénztári tag számlakövetelését is valószínűleg lenyeli, úgy, hogy az illetőknek kevés esélyük lehetett a maradásról nyilatkozni, hiszen magyarul nem tudó, a világ másik pontján élőkről van szó. A Stabilitás Pénztárszövetség egyebek mellett ezekről a kérdésekről is szeretne további egyeztetést a kormánnyal és a hatóságokkal. „Állunk a kormány rendelkezésére, amikor a vagyon átadásáról és a jogszabályok rendezéséről van szó” – mondta a szövetség sajtótájékoztatóján Juhász Istvánné főtitkár. A Stabilitás egyébként – a kormányhoz hasonlóan – szintén sikerként értékelte, hogy 102 ezer pénztártag a maradásra szavazott, annak ellenére, hogy a döntéssel diszkriminációt kell elszenvednie. „Bízunk az Alkotmánybíróságban, hogy kimondja: nem lehet az állampolgárokat a szabad döntésük miatt másodrendűvé minősíteni. Ez a harc még nem ért véget” – mondta Bába Julianna, a Stabilitás elnöke. A maradó tagok várhatóan négy-nyolc magánnyugdíjpénztárat tarthatnak el, és becslések szerint 350-400 milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.
A sajtóeseményen szó esett a kasszák tavalyi teljesítményéről is. A pénztári alapok vagyona több mint 25 százalékkal, 3036,1 milliárd forintra hízott. A klasszikus alapok vagyonnal súlyozott átlaghozama 5,95, a kiegyensúlyozottaké 8,62, a növekedésieké pedig 10,96 százalékos lett, vagyis a 4,7 százalékos inflációhoz képest minden alapkategória reálhozamot ért el. Ennek is köszönhető, hogy a tagok többségének, 2,3-2,5 millió főnek várhatóan pozitív lesz az eddigi reálhozama. Negatív reálhozamra főleg azok számíthatnak, akik közvetlenül a válság előtt, 2006–08 között lettek pénztártagok.
Alkotmányos adósságkorlát
„Kifosztották az országot, ezért közpénzügyi szabályokra van szükség az új alkotmányban” – közölte Orbán Viktor. A miniszterelnök az alkotmányban limitálná az államadósságot. Ezenfelül átmeneti szabályt kell létrehozni arról, hogyan kell közelíteniük a következő kabineteknek az államadósságot az uniós átlaghoz a következő években. Hasonló tervekkel legutóbb Bokros Lajos állt elő tavaly ilyenkor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.