Világgazdaság Online

A létszámcsökkentést a bank pénteki közleményében a gazdasági válság következményeként előálló korlátozott bevételi kilátásokkal, a hitelezés visszaesésével, a "kiemelkedően magas mértékű bankadóval" és a végtörlesztés intézményének bevezetése okozta jelentős veszteséggel indokolta.

Pénteki közleményében Jelasity Radován elnök-vezérigazgató közölte: a kedvezőtlen külső gazdasági események, a bankpiac lefékeződése és a céltartalékolási kötelezettségek jelentős növekedése együttesen elkerülhetetlenné teszi a magyar Erste Bank szervezeti átalakítását és fiókhálózatának karcsúsítását. Álláspontja szerint a hosszú távon is fenntartható működés keretei csak a költségek csökkentésével, szigorú költséggazdálkodással teremthetők meg.

A következőkben szó szerind idézzük a Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatos közleményét:

"Létszámleépítésre és fiókbezárásra készül az Erste Bank, miközben az elmúlt tíz évben az összprofitja mintegy 60 milliárd forintot tett ki, a 2000-es évek első évtizedében pedig minden évben nyereséges volt az osztrák érdekeltségű bank.
 
 
Az Erste Bank ezzel a lépésével nem várta meg a Kormány és a Bankszövetség között folyó tárgyalások végét. A Kormány célja pedig továbbra is az, hogy egy világos, áttekinthető, tervezhető „kimenekülési út” legyen a devizaválságból a bankok, a kormány, a devizahitelesek, a vállalkozók és az önkormányzatok számára is.
 
A 2000-es években a bankok hitelezési politikája az élesedő verseny miatt egyre felelőtlenebb és etikátlanabb irányba tolódott. A forint alapú hiteleket az euró, majd a még kockázatosabb svájci frank alapú hitelek váltották fel. A devizahitelezés problémája Magyarországon hozzávetőleg egymillió háztartást, azaz minden harmadik családot érint. A devizahitelezés - kockázatokat figyelmen kívül hagyó - felfutása jelentősen hozzájárult a makrogazdasági egyensúlytalanságok, hazánk pénzügyi sebezhetőségének kialakulásához.
 

A Kormány a probléma gyökerét és annak potenciális hatásait felismerve kidolgozta Otthonvédelmi Akciótervét és elkötelezte magát a devizaalapú hitelezés válság előtti felfutásából fakadó társadalmi és pénzügyi stabilitási problémák kezelése iránt.
 
Az igazságos tehermegosztás elsőrendű fontosságú: az adósok, az állam és a hitelintézetek egyaránt szerepet játszottak a probléma kialakulásában. Elengedhetetlen, hogy mindegyik szereplő hozzájáruljon a kialakult egyensúlytalanság megoldásához. Különös tekintettel arra, hogy az Erste Bank vezető szerepet játszott a bankrendszeri deviza alapú jelzáloghitelezés felépítésében, mintegy egyötödös piaci részesedéssel."