Nőtt a bankok nyeresége

A hazai bankszektor 123,4 milliárd forintos adózott eredményt produkált az első negyedévben, ez 21,4 százalékkal meghaladja a bázisidőszaki összesített profitot – derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) most közzétett adataiból.

A kedvezőtlen működési körülmények között is növekvő eredmény több tényezőnek is köszönhető. A legfontosabb, hogy 2009 első negyedéhez képest nagyjából egyharmadával csökkent az újonnan megképzett céltartalék és értékvesztés mennyisége, ez így nem egészen 60 milliárd forinttal rontotta az eredményt. A kamateredményen 27 milliárd forinttal tudott javítani a szektor, ez elsősorban a csökkenő forrásköltségek miatt szélesedő marzsoknak köszönhető. (Igaz, ezt a növekményt teljes egészében semlegesítette a nem kamateredménynél mutatkozó csökkenés, amely elsősorban a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokon elért profit mérséklődésével magyarázható.)

Szintén javította az eredményt, hogy a működési költségeken még mindig tudtak faragni a bankok, igaz, most már csak néhány milliárd forintos nagyságrendben.

A szektor üzemméretének alakulásán ugyanakkor továbbra is jól tetten érhető a válság hatása. A PSZÁF adatai szerint az első negyedév végén a hazai bankok összesített mérlegfőösszege 28 376,9 milliárd forintot ért el, ez 7,69 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Nem meglepő módon a hiteloldalon az erősebb a viszszaesés: a felügyelet által kimutatott állomány 16 százalékkal olvadt egy év alatt, és már nem érte el a 18 ezer milliárd forintos szintet sem. A hiteleken belül a vállalkozói állományt érintették érzékenyebben az elmúlt időszak fejleményei, hiszen a szektornál lévő kölcsönmennyiség közel 1300 milliárd forinttal, 6180 milliárdra apadt egyetlen év alatt. A betéteknél jóval szerényebb, 3,6 százalékos visszaesés mutatkozott, így a szektornál lévő állomány 11 712,9 milliárd forintot tett ki március végén.

A hitelportfólió alakulását illetően továbbra is vegyes a kép. A portfólió romlásának üteme 2010 első negyedében az új értékvesztésképzés üteme alapján valamelyest lassult. Ezzel összhangban a nem problémamentes (külön figyelendő, átlag alatti, kétes, rossz minősítésű) banki eszközállomány a vizsgált időszakban 76 milliárd forinttal gyarapodott, míg 2009 első negyedében még 211 milliárdot ért el az említett növekmény.

A nem problémamentes állományoknak a súlyosabb késedelmek irányába történő elmozdulása ugyanakkor – mutat rá a felügyelet – nem mutatott érdemi lassulást. A három legroszszabb minősítési kategória együttes növekménye 8 százalékkal magasabb volt, mint a 2009. első negyedévi adat. Lényeges különbség azonban, hogy ezúttal a növekmény túlnyomó része a kevésbé súlyos, átlag alatti kategóriában keletkezett. Ez utóbbi tény egyrészt indokolja a megelőző évinél alacsonyabb összegű újonnan képzett értékvesztést, másrészt viszont nem zárja ki a szóban forgó állomány további romlásának lehetőségét, ami a következő időszakok értékvesztését növelheti. Mindenesetre a problémás (átlag alatti, kétes, rossz minősítésű) eszközöknek a banki portfólión belüli aránya 6,8 százalékra emelkedett az első három hónap alatt. A problémás tételek aránya egyébként a vállalati kihelyezéseknél a legmagasabb, bőven tíz százalék feletti.

Ami pedig a bankszektor tőkehelyzetét illeti, az a megelőző negyedévi értékhez képest hajszálnyival javult: a szektor március végén 12,94 százalékos tőkemegfelelési mutatóval rendelkezett. BM

Hozzátette: az MNB-középárfolyamon történő átváltás lehetőségét 2010. június 1-jétől biztosítják, amíg a svájci frank és forint keresztárfolyama tartósan – legalább 30 napon át folyamatosan – nem csökken 175 forint alá.

Hozzátette: az MNB-középárfolyamon történő átváltás lehetőségét 2010. június 1-jétől biztosítják, amíg a svájci frank és forint keresztárfolyama tartósan – legalább 30 napon át folyamatosan – nem csökken 175 forint alá.-->