Ők szavaztak kamatcsökkentésre az MNB-ben

Az MNB honlapján olvasható dokumentum szerint a kockázati felárak mérséklődtek a kamatdöntést megelőző hónapban az EKB kamatcsökkentése, a fejlődő piacok irányába megélénkülő tőkeáramlás miatt. Emellett a magyar kormánynak a nemzetközi szervezetekkel megkezdett tárgyalásai sikerességére vonatkozó várakozások is a felárak csökkenése irányába hatottak.

A kamatdöntési opciók vitája során a testületi tagok többsége hangsúlyozta, hogy a monetáris politikát befolyásoló ellentétes irányba ható tényezők között tapasztalható feszültség tovább erősödött a kamatdöntést megelőző hónap során. A júniusi inflációs jelentés alappályájában feltételezettnél kedvezőtlenebb inflációs és béradatok a monetáris szigorítás irányába, míg a kedvezőtlen növekedési adatok a lazább monetáris kondíciók felé mutatnak.

Mások ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy az inflációs alapfolyamatok kedvezőek, továbbá a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt a kedvezőtlen béradat sem jelent jelentős kockázatot az inflációs folyamatok szempontjából.

Az inflációs folyamatok mellett az ország kockázati megítélésének alakulását is eltérően értékelték a testület tagjai. A többség szerint a kedvezőtlen inflációs folyamatok mellett hazánk kockázati megítélésének érdemi és tartós javulása még nem következett be, ezért a kamat szinten tartása mellett foglaltak állást. Ezzel szemben a testület más tagjai azt hangsúlyozták, hogy az inflációs alapfolyamatok továbbra is mérsékeltek, a kockázati mutatók pedig a júliusban tapasztalható csökkenéssel megindultak a régiós szintek irányába.

Megosztott volt a Tanács annak megítélésében is, hogy egy esetleges monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. Egyes tagok azt hangsúlyozták, hogy egy elsietett kamatcsökkentés – az inflációs folyamatokra és a kockázati megítélésünkre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett – nem növelné a gazdaság kibocsátását. Mások ezzel szemben azt hangsúlyozták, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat jelenlegi szintje.

Egy tanácstag úgy ítélte meg, hogy az általa támogatott 25 bázispontos kamatcsökkentés nem jelentene érdemi monetáris lazítást, tekintettel arra, hogy az Európai Központi Bank irányadó eszközének kamatát ilyen mértékben csökkentette július folyamán. Ilyen körülmények között megítélése szerint a hazai jegybanki kamat szinten tartása monetáris szigorítással egyenértékű.

Az elnök a vitát követően szavazásra bocsátotta a felmerült javaslatokat. Az alapkamat szinten tartását öt tanácstag támogatta, míg két testületi tag a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott.