Önmérsékletet kér a PSZÁF

VG Online

2010.01.22, 05:00

Ajánlást adott ki a napokban a hazai pénzügyi szolgáltatóknál alkalmazandó javadalmazási politikáról a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelyben a hosszú távú érdekeket is szem előtt tartó, óvatos hozzáállást vár el a piaci szereplőktől. A PSZÁF elnöke által jegyzett dokumentum szerint az intézmények által készített javadalmazási politika nem ösztönözheti az alkalmazottakat túlzott kockázatvállalásra, és abban mindig a hosszú távú érdekeknek kell elsőbbséget adni. Az ajánlás értelmében az intézmények felügyelőbizottsága felelős a javadalmazási politika kialakításáért és végrehajtásának felügyeletéért.

Ha a munkabért teljesítményalapon határozzák meg, azt a dokumentum szerint az egyéni és a kollektív teljesítmény együttese alapján kell kialakítani, az egyéni teljesítmény meghatározása során ugyanakkor a pénzügyi teljesítményen kívüli szempontok is figyelembe veendők. A teljesítménybér alapjául szolgáló teljesítmény mérése során emellett a kockázatokat és a tőkeköltséget is figyelembe kell venni.

Nagyon fontos elem, hogy az alapbért és a teljesítménybért arányosan kell meghatározniuk a pénzügyi szolgáltatóknak, vagyis a teljesítménybér nem lehet az alkalmazott alapmegélhetésének forrása. Emellett a kifizetések módját illetően is útmutatást ad a PSZÁF: e szerint az alapbérnél a pénzbeli kifizetés elfogadott, míg a magas teljesítménybérnél elvárás, hogy a kifizetés nem pénzbeli elemeket is tartalmazzon (mint például a vállalat részvényeit vagy opciókat) annak érdekében, hogy a jutalmazás a mögöttes teljesítmény kockázati időszakát is figyelembe vegye. A magas teljesítménybér emellett nem lehet azonnal kifizetendő pénzbeli járandóság, és a jogszabályi keretek között a pénzügyi szervezeteknek biztosítani kell a teljesítménybér visszafizetését vagy visszatartását pénzügyi visszaélés esetére. Magával a személyi ráfordítások szintjével ugyanakkor most sem akad különösebb probléma a bankszektorban, hiszen a hitelintézetek kivétel nélkül a kiadásaik lefaragásával is igyekeztek javítani a válság alatt igencsak lecsökkent jövedelmezőségükön.

Ezt jól mutatja, hogy a nagyobb piaci szereplőknél csökkentek vagy csak minimális mértékben növekedtek a működési költségek 2009 első kilenc hónapjában, és a költség/bevétel arányon is javítani tudtak a bankok. A bankszektor személyi jellegű ráfordításai emellett nagyjából 15 milliárd forinttal csökkentek a szeptemberig tartó egy évben. VG